Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A republikánus elnökaspiránsok szigorítanák a terrorizmus elleni törvényeket

Ron Paul texasi képviselő gyakorlatilag egyedüliként emelte fel a szavát a terrorizmus elleni amerikai törvények szigorítása ellen a republikánus elnökaspiránsok 11. televíziós vitáján, amelynek témája ezúttal a nemzetbiztonság volt.

A hatóságoknak fel kell használniuk minden rendelkezésükre álló eszközt a terrorcselekmények megakadályozására, és a gyanúsított jogállása szempontjából nemzetbiztonsági törvények nem sorolhatók a büntetőjogi törvényekkel azonos kategóriába - hangsúlyozta Newt Gingrich volt képviselőházi elnök, aki a vitát közvetítő CNN és az ORC közvélemény-kutató intézet szerint a mezőnyben jelenleg a legmagasabb, 24 százalékos támogatottságot élvez a pártján belül.

A 20 százalékos táborral rendelkező Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó ezzel egyetértett, s úgy vélekedett, hogy az ország területén kirobbantott háborúval szembeni fellépésre nem ugyanazok az alkotmányos szabályok vonatkoznak, mint a bűnüldözésre.

A sereghajtók közé tartozó Paul viszont arra figyelmeztetett, hogy az egyéni szabadságjogok korlátozásával Amerika olyan áldozatokat hoz, amelyeket később meg fog bánni. A képviselő abban is szembement vetélytársaival, hogy úgy vélekedett: le kell állítani az Izraelnek nyújtott támogatást, az amerikai csapatoknak azonnal ki kell vonulniuk Afganisztánból, és legalizálni kell a kábítószereket.

Paullal ellentétben a többi hét elnökaspiráns támogatta a terroristagyanús személyek kommunikációjának megfigyelését engedélyező PATRIOT törvény hatályának meghosszabbítását.

"Megroppantani" Iránt?

A regionális konfliktusgócokról folytatott vitában kiemelt figyelmet kapott Irán, amellyel kapcsolatban Gingrich úgy vélekedett, hogy ha az Egyesült Államok és szövetségesei úgy akarnák, "egy éven belül megroppanthatnák" ezt az országot. Véleménye szerint az iszlám köztársaságba irányuló benzineladások leállításával és az olajfinomítók ellen elkövetett szabotázsakciókkal meg lehetne buktatni az ország vezetését, és így véget lehetne vetni Teherán nukleáris ambícióinak. Véleménye szerint Irán bombázása csak az utolsó eszköz lehet, de csak akkor, ha az a rendszer bukásához vezethet.

Romney szintén "bénító szankciókat követelt", s kijelentette, hogy ha elnökké választják, az első hivatalos útja Izraelbe fog vezetni. Afganisztánnal kapcsolatban vita alakult ki Romney és Jon Huntsman volt pekingi nagykövet között. Amíg Huntsman szerint az országból a különleges alakulatok, a hírszerzés és a drónok kivételével ki kell vonni az amerikai erőket, Romney úgy vélekedett, hogy túl korai a kivonulás számára Barack Obama elnök által meghatározott 2014 végi határidő.

Romney ellenezte a Pakisztánnak folyósított támogatások leállítását, és azt mondta, hogy a dél-ázsiai országot inkább be kellene vezetni a XXI. vagy legalább a XX. századba. Rick Perry texasi kormányzó ezzel szemben sürgette a Pakisztánnak nyújtott segélyek leállítását, egészen addig, amíg Iszlámábád be nem bizonyítja, hogy valódi szövetségese Amerikának.

Perry azt javasolta, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezet Szíria felett és léptessenek életbe szankciókat az iráni központi bankkal szemben, de egészen addig ne bombázzák az iszlám köztársaságot, amíg ki nem merítették a szankciókban rejlő lehetőségeket.

Herman Cain, egy pizza-étteremlánc volt vezérigazgatója kijelentette, hogy támogatná Izraelt, ha az csapást kívánna mérni az iráni nukleáris létesítményekre, de csak abban az esetben, ha meggyőződne arról, hogy az akció sikerrel járhat. Cain, aki korábban - például Líbia ügyében - a külpolitikai ismereteinek hiányosságáról tett tanúbizonyságot - a vita során óvatosan fogalmazott, s a legtöbb esetben azt nyilatkozva, hogy a döntés előtt mérlegelné, hogy melyik lenne a leghatékonyabb megoldás.

Az elnökaspiránsok alapvetően egyetértettek azzal, hogy az Egyesült Államokat fenyegető legnagyobb veszély jelenleg az ország gazdaságának állapota, különösen a 15 ezermilliárd dolláros adósságállomány, amelynek legjelentősebb hitelezője Kína. A vita részvevői Obamát és a demokratákat hibáztatták azért, hogy a kongresszusi "szuperbizottságnak" nem sikerült kompromisszumra jutnia a szelektív deficitcsökkentés kérdésben, ezért a dolgok jelenlegi állása szerint a Pentagonnak azzal kell szembenéznie, hogy a büdzséjét 10 év alatt 950 milliárd dollárral csökkentik.

A vita egyik érdekessége volt, hogy olyan egykori politikusok tehettek fel benne kérdést, Edwin Meese, Ronald Reagan igazságügyi minisztere, Paul Wolfowitz, aki a Bush-kormány idején védelmi miniszter-helyettesként az iraki háború egyik fő támogatója volt, és David Addington, Dick Cheney ex-alelnök volt vezető tanácsadója.

Címlapról ajánljuk
Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

A 14–19 éves magyar fiatalok csaknem harmada lelki, magánéleti kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordul az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készült kutatás szerint. Miért könnyebb egy chatbotnak megnyílni, mik ennek a kockázatai, és hogyan maradhat meg a bizalom a gyerek és a szülő között? Az InfoRádió Csibi Zsannát, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársát, pszichológust kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×