A kereskedelem és a növekedés visszaesése, a befektetőknek a kockázattól való félelme és a tőkekivonás - a New York Times által idézett elemzők szerint ilyen hatásokkal lehet Közép-Európára az eurózóna krízise.

Észtország az idén - kemény megszorítások árán - lépett be az eurózónába, a munkanélküliség azonban 13,3 százalékra szökött. A balti állam erősen függ az eurozónától: bruttó nemzeti összterméke negyedét az eurózónába irányuló exportból szerzi. Ennek ellenére nem bánják, hogy bevezették a közös valutát - mondta Marje Josling a Észt Gazdaságkutató Intézet igazgatója. "Az euró fegyelemre kényszerített bennünket" - jegyezte meg.

Lengyelország csak GDP-je 17 százalékát szerzi az eurózónába való exportból. Bár a német gazdaság helyzetét megérzi, mivel nem használja az eurót és magas a belső kereslet, el tudja kerülni a recessziót.

A New York Times idézi Richter Sándort, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet közgazdászát, aki szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország jól járt, hogy még nem tagja az eurózónának, mert ezek az államok beavatkozhatnak, ha nyomás alá kerül a valutájuk. Ez viszont csak rövidtávú előny - figyelmeztetett.

Magyarország még Észtországnál is jobban függ Európától - írja az amerikai lap: az euróövezetbe irányuló export a GDP 34 százalékát adja. A magyar kormányt megijeszti bármilyen jel, ami arra utal, hogy lassulhat a német gazdaság növekedése. Magyarország nem egyhamar teljesítheti az eurozóna-tagság feltételeit, de a kormány ezt még előnyösnek is tarthatja.

Két szomszéd, az eurozónatag Szlovákia és Szlovénia is komoly gondokkal küzd. Szlovákiának egészen a közelmúltig jól ment, de az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint jövőre egyszázalékosra esik vissza a növekedése. Szlovénia "rossz bőrben van" - egyrészt az eurozóna miatt, másrészt mert bankrendszere nem tőkeerős.

A viharok ellenére a csehek, lengyelek és magyarok is szeretnének csatlakozni az eurózónához - a múlt héten erről beszélt Londonban Orbán Viktor miniszterelnök is. Marje Josling Észtországból azonban arra figyelmeztet, hogy alaposan fel kell készülni: strukturális reformokat kell bevezetni, versenyképessé és hatékonyabbá kell tenni a gazdaságukat. Ez a görög válság leckéje.