Berlinben 2004 és 2010 között a belváros számos útvonalán alakítottak ki kerékpárutat úgy, hogy az eredetileg kétszer kétsávos úttest külső sávján másfél méter széles bringasávot létesítettek; a gépjárművek számára kettő helyett egy forgalmi sáv maradt mindkét irányban. Torlódások mégis alig vannak, a levegő pedig jóval tisztább, mint Budapesten.

Ennek a rengeteg fa, cserje mellett az is az oka, hogy 15 éve gyakorlatilag nem emelkedik a forgalomban lévő gépjárművek száma Berlinben. Tavaly a 3,4 millió lakosú városban 1,304 millió autót tartottak nyilván. Az ezer lakosra jutó személyautók száma 1993 óta 316 és 329 között ingadozik (tavaly 324 volt, míg Budapesten 338). Ezzel a mutatóval Berlin sereghajtó a német nagyvárosok között München (548), Frankfurt (514), Hamburg (475) mögött, és kedvezőbb helyzetben van Párizsnál (483) és Bécsnél (390) is. A "drótszamarak" tekintetében pedig lekörözi összes vetélytársát: Berlinben ezer lakosra 721 kerékpár jut.

Hogy a berliniek nemcsak vásárolják, de használják is a kerékpárokat, azt a szenátus (fővárosi önkormányzat) statisztikája igazolja. Az összes utazáson belül 2008-ban az autók részesedése 32 százaléka volt (1998-ban még 38százaléka). A gyalogolás részesedése 29 (25), a közösségi közlekedési eszközökkel megtett utak aránya 26 (27), a kerékpárral teljesített utaké pedig 13 (10) százalékot tett ki, vagyis egyértelmű az autózás visszaszorulása a gyalog, illetve kerékpárral megtett távolságokhoz képest.

Különösen Berlin belső kerületeiben tört előre a gyaloglás és a kerékpározás. Friedrichshain-Kreuzberg kerületben például az utak 32 százalékát gyalog tették meg az emberek 2008-ban, a kerékpáron "letekert" utak részesedése több mint 21 százalék volt. A közösségi közlekedés (S-Bahn, U-Bahn, villamos, autóbusz) mintegy 29 százalékkal, míg az autózás csupán 17 százalékkal részesedett a statisztikából.

A berlini háztartások 48 százaléka egy autóval rendelkezik; két autója van 7 százaléknak, kettőnél több 1 százaléknak, míg a háztartások 45 százalékában nincs gépkocsi.