A választási és népszavazási "szupercsütörtök" legnagyobb tétje a liberálisok által szorgalmazott választási reform volt, és a konzervatív-liberális kormánykoalíció két tagpártja egymás ellen kampányolt a referendum előtt.

Ez nem volt váratlan kormányzati belharc: tételesen szerepelt a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták által a tavaly májusi választások után aláírt koalíciós megállapodásban, hogy a kormány a liberálisok szándéka szerint kiírja ugyan a referendumot a választási reformról - ez volt a Liberális Demokraták egyik legfőbb koalíciós csatlakozási feltétele -, a Konzervatív Párt azonban már akkor világossá tette, hogy a reform ellen fog kampányolni.

A népszavazás pénteken késő este hivatalossá vált végeredménye szerint a britek a toryk mögé álltak ebben a kérdésben: az érvényes voksot leadó választók 69 százaléka elutasította a választási rendszer reformját, és csak 31 százalék támogatta.

A mostani egyfordulós brit választási rendszerben mindenki egy voksot ad le egyetlen egyéni jelöltre, és az adott választókerületben az győz, aki legalább egy szavazattal többet kap, mint bármelyik másik jelölt, függetlenül attól, hogy a vesztes indulók együtt esetleg több voksot kaptak, mint a győztes. A szabályok nem írják elő, hogy a győztesnek a körzetében leadott voksok abszolút többségét meg kell szereznie.

A Liberális Demokraták szerint azért szükséges a reform, mert jelenleg gyakran nem azok kerülnek be a londoni parlament választott alsó kamarájába, akikre a többség szavaz.

A liberálisok által kikövetelt referendum bukása megtetézi a párt által az egyidejű részleges angliai helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos veszteségeket. A Liberális Demokraták vezére, Nick Clegg - a brit kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese - pénteken kijelentette: úgy tűnik, hogy a hatalmas államháztartási hiány lefaragását célzó súlyos költségvetési megszorításokért a választók elsősorban a liberálisokat büntették.

A párton belül ugyanakkor máris többen követelik Clegg távozását a liberális frakció éléről. Ha Clegg vezetői pozícióját valóban kikezdik, az - elvileg - akár kormányválságot is okozhat, mivel a liberális demokrata padsorokban nem mindenki híve a konzervatívokkal alkotott koalíciónak.

A "szupercsütörtök" péntekre hivatalossá vált másik szenzációja a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt abszolút többsége a skóciai parlamentben.

Az SNP központi politikai célkitűzése a referendum meghirdetése a Nagy-Britanniát létrehozó, több mint három évszázados unió felbontásáról.

A Skóciát 2007 óta - a mostani választásokig kisebbségben, mostantól többségben - kormányzó SNP első embere, Alex Salmond tartományi miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy pártja a következő négy évben ki akarja írni a helyi népszavazást Skócia függetlenségéről.

David Cameron brit miniszterelnök péntek este közölte: ha a skóciai függetlenségi referendumot valóban kiírják, ő minden erejével az Egyesült Királyság egyben tartásáért fog kampányolni.