A testület egy vizsgálóbíró vezetésével az észak-afrikai országban lezajlott január-februári tüntetéshullám elleni karhatalmi fellépést vizsgálta ki. A bizottság szerint a rendőrség indokolatlanul túlzott erőszakot vetett be a tüntetők ellen, éleslőszerrel lőttek a tömegbe, sőt olyan emberekre is tüzeltek, akik lakásuk erkélyéről vagy ablakából filmezték az eseményeket. A civil áldozatokon kívül 26 rendőr is meghalt a 18 napon át tartó zavargásokban.

A testület szerint az élestöltények bevetésére Hoszni Mubarak előzetes felhatalmazására volt szükség, így a február 11-én hatalmából távozott államfő jogilag társtettesként felelősségre vonható. A tűzparancsot közvetlenül Habib al-Adli belügyminiszter, adta ki, aki ellen az új egyiptomi vezetés már megkezdte a bűnvádi eljárást.

A bizottság feltárta azt is, hogy számos áldozatot a fején, illetve a mellkasán találtak el. Ez arra mutat, hogy az azóta már feloszlatott állambiztonsági szervek mesterlövészeket is bevetettek, akik célzott, szándékosan halált okozó lövéseket adtak le.

Mubarakot 15 napos előzetes letartóztatásba helyezték a vizsgálat idejére, de nem került börtönbe, mert a nagybeteg volt államfőt egy sarm-el-sejki kórházban ápolják.

Az ugyancsak 15 napos előzetes letartóztatásba helyezett két fiát, Gamalt és Alaát azonban egy kairói fegyintézetbe szállították. Mubarakot és fiait korrupciós ügyekkel is vádolják.