Egyre súlyosabb problémát jelent az Európai Unió országainak és az Egyesült Államoknak a bevándorlók és a romák kérdése, és az ezzel járó társadalmi elégedetlenség. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar európai soros elnökség egyik céljaként az európai romastratégia kidolgozásának szándékát nevezte meg, amely tervét Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is méltatta, ugyanis szerinte is a bevándorlás kérdése gondot jelent az Európai Unió számára, viszont azok nem egy országhoz és főképp nem egy kisebbséghez köthetők.

A megfelelő migrációs politika hiánya állandó témát ad Európa ellenzéki pártjainak, ugyanakkor a probléma hibás kezelésére számos példát lehet hozni. Gordon Brown brit miniszterelnök bukását nagy mértékben gyorsította egy, a bevándorlókra tett megjegyzése. Amikor Haitit földrengés sújtotta, a szomszédos Dominika katonákat küldött a határra, Washington pedig hadihajókat irányított a közeli vizekre, hogy elriassza a potenciális betelepülőket.

A francia elnök augusztusban jelentette be háromszáz táborhely, illetve illegális telep három hónapon belüli felszámolását, elsősorban azokat, amelyeket romák laknak. Ezzel számos francia és európai uniós politikus, jogvédő, és bevándorlókat segítő szervezet nemtetszését váltotta ki, mindannyian a diszkriminatív határozat visszavonását követelték. A telepek felszámolásáról nem tett le a francia kormány, de egy nemrégiben kiadott, módosított körlevélben már nem tesznek említést a romákról. Eszerint a belügyminiszter július 28. óta 441 illegális telep felszámolását kezdeményezte.

Angela Merkel német kancellár azután döntött a társadalomba beilleszkedni nem hajlandó külföldiekkel szembeni keményebb fellépésről, hogy a lakosság többsége egyetértett a Bundesbanktól elbocsátott Thilo Sarrazin bíráló nézeteivel a muzulmán bevándorlókról. A német pénzintézet elnökségéből éppen a bevándorló-ellenes kijelentései miatt elküldött Sarrazin nyilatkozataiban és augusztus végén megjelent könyvében élesen bírálta a muzulmán bevándorlókat, azt állítva, hogy vallási és kulturális hagyományaik miatt képtelenek a beilleszkedésre, ráadásul túl sok pénzbe kerülnek a német államnak. Értelmi képességeik szerinte alacsonyabbak, és mivel szaporodási mutatójuk jócskán meghaladja a németekét, az országot néhány évtized múlva az "elbutulás" veszélye fenyegeti.

Pártállástól függetlenül a németek többsége elégedetlen a többség és a bevándorló kisebbség viszonyával. Ötvenhét százalék úgy vélte, hogy Németországban nem igazán jól működik németek és külföldiek együttélése. Angela Merkel ezért a törvény szigorának alkalmazásával fenyegette meg azt a mintegy 10-15 százalékot kitevő réteget a bevándorlókon belül, amelyik ellenségesen viszonyul a német társadalomhoz, és nem hajlandó annak szabályait elfogadni.

Példaként említette, hogy azt a segélyből élő személyt, aki félbehagyja a kötelezően előírt integrációs tanfolyamon való részvételt, első esetben a járandóság 30, ismételt esetben 60 százalékos csökkentésével lehet sújtani. Végső esetben az illető már csak természetbeni juttatásra számíthat a német államtól.

Nemrég Olaszországban is felszámoltak a hatóságok egy 250 lakosú romatelepet. Milánó mellett több mint száz bódét és sátrat bontottak el, mivel már kritikus volt a higiénés helyzet. A hatóságok Rómában is arra készülnek, hogy fellépjenek az illegális cigánytelepek ellen: Gianni Alemanno polgármester kétszáz romatelep felszámolását tervezi az olasz fővárosban és környékén.

A város vezetője szerint mintegy kétezer ember - a romák mellett több törvénytelen bevándorló - él Rómában illegális telepeken. A római polgármester amellett is érvelt, hogy az Európai Unióban lehetővé kellene tenni akár uniós állampolgárok kitoloncolását is, ha súlyos jogsértést követnek el. Ezenkívül szerinte olyan szabályokat kellene bevezetni, amelyek megakadályoznák, hogy ezek az uniós polgárok visszatérjenek abba az országba, ahonnan kiutasították őket.

A Berlusconi-kormány 2008-ban egész Olaszországra kiterjedő romaösszeírást hajtott végre. Ezt követően több tucat illegális romatelepet számoltak fel Rómában, Nápolyban és Milánóban. A római érvelés szerint a számlálás nem etnikai alapon történt. A célja az volt, hogy az illegális bevándorlókat feltérképezzék és kiutasítsák, hogy javítsanak az országban legálisan tartózkodók helyzetén.

Az ENSZ becslése szerint ma 214 millió migránst tartanak számon a Földön, 37 százalékkal többet, mint két évtizede. Európában 41, Észak-Amerikában 80 százalékkal nőtt a számuk.
A jogi szakértők szerint a migráció veszélyezteti az 1648-as vesztfáliai békével megteremtett világrendet, amely kimondta a nemzetállamok területi szuverenitását.