A román média hétfőn tág teret szentelt a hírnek, beszámolva arról, hogy a PD-L mögött álló, a párt legfontosabb lépéseit illetően döntő szóval bíró államfő a Bukarest közelében lévő Snagovban fogalmazta meg a kormánnyal szembeni elvárásait.

Az Emil Boc pártelnök által vezetett kormánykoalíció (amelynek másik tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ) a múlt héten "élte túl" a parlamentben az ellene indított bizalmatlansági szavazást, ezáltal automatikusan életbe léptetve az állami szférában dolgozók béreinek 25, illetve a nyugdíjaknak 15 százalékos csökkentését, továbbá egy számos szociális juttatást megnyirbáló törvénytervezetet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásaihoz illeszkedő, az államháztartási hiánycél teljesítésére hivatott intézkedéscsomag olyan méretű politikai és társadalmi ellenállásba ütközik, hogy csak néhány szavazaton múlott a kormány sorsa. Már hetek óta közszájon forgott, hogy Emil Boc a szavazás után gyökeresen átalakítja kabinetjét, állítólag a népszerűtlen lépésektől megtépázott arcának "szépítése" érdekében. A román sajtó jó ideje minisztériumok összevonásáról írt, jelezve, hogy Romániában "magyarországi mintára" kívánják leszorítani a minisztériumok számát.

A megannyi találgatásnak azonban egyelőre véget vetett a vasárnapi snagovi találkozó, amelyen Basescuval együtt ültek közös asztalhoz a PD-L kormánytagjai, parlamenti képviselői és szenátorai, valamint a párt területi vezetői. A hétfői híradások tudni vélik, hogy az államfő gyakorlatilag megtiltotta az azonnali kormányátalakítást. Ennek értelmében szeptemberig egyfajta "kegyelmi időszak" következik a miniszterek számára, akiknek az érvénybe lépett megszorító intézkedések végrehajtására kell fordítaniuk figyelmüket és energiájukat (már csak azért is, mert ettől függ az IMF-fel kötött többoldalú hitelmegállapodás soron következő, 850 millió euró értékű részletének folyósítása).

Basescu ugyanakkor erősen ajánlotta a tárcákon belüli karcsúsítást. Ez mind az államtitkárok, mind a tanácsadók állítólag túlburjánzó létszámának a csökkentését, mind a "hozzá nem értő" tisztségviselők elbocsátását jelenti. Az államfő az európai uniós szabványokra is hivatkozott, de egyik legfőbb érve az volt, hogy a kormány szerkezetének alapvető megváltoztatásához - különösen ha az a koalíciós arányok felborulásával is jár - a parlament jóváhagyására van szükség. Egy ilyen procedúra azonban további időveszteséget jelentene a sürgős gazdasági lépések szempontjából.