"Tony Blair körözés alatt háborús bűneiért. Tartóztasd fel, és igényeld a jutalmat" - ezzel a címmel közölt publicisztikát a Guardianben George Monbiot. Az aktivista szerint, mivel a bíróságok nem léptek eddig semmit a volt brit kormányfő jogi felelősségre vonása érdekében az iraki háború megindítása kapcsán, ezért az embereknek kell feltartóztatni, és bekísérni a rendőrségre.

A mozgalom weblapján az olvasható, az egykori miniszterelnök állampolgári feltartóztatásának célja, hogy jelezzék, nincs elfelejtve az iraki tömeggyilkosság, még nem szolgáltattak igazságot az ügyben. Emellett bátorítani kívánják a brit szerveket és más országokat, hogy emeljenek vádat Tony Blair ellen, és hogy elvegyék mások kedvét a hasonló tettektől.

A honlapon gyűjtést szerveztek, a felajánlott pénzt pedig az kapja, aki feltartóztatja a volt miniszterelnököt, és bekíséri a rendőrségre. Eddig közel 10 ezer font gyűlt össze.

George Monbiot azt tanácsolja, hogy nyugodtan és udvariasan kell megközelíteni Tony Blairt, hogy ne hivatkozhasson arra, támadás érte. Ezek után ismertetni kell vele a feltartóztatás tényét, és felszólítani, hogy menjen be a rendőrkapitányságra.

A 47 éves író 2008-ban a korábbi amerikai ENSZ-nagykövetet, John Boltont próbálta feltartóztatni, de sikertelenül.

A volt kormányfőt pénteken az iraki háború előzményeinek és hátterének feltárására hivatott, tavaly kezdődött vizsgálat során hallgatták meg, több mint hat órán át. Tony Blair azt mondta, drámaian megváltoztatta Irak kockázati megítélését is a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozat. Kiemelte, az amerikai merényletekig az Irakkal kapcsolatos hivatalos politika a "féken tartás" volt, de a támadássorozat után London és Washington úgy ítélte meg, hogy ez már nem elégséges.

"Szaddám és az al-Kaida (a merényletekért felelősnek tartott terrorhálózat) két különálló dolog volt, de mindig is féltem attól, hogy egyszer csak összekapcsolódnak valamikor" - fogalmazott a volt brit kormányfő. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok úgy ítélte meg, hogy hatalmas fenyegetést jelent, ha egy "brutális rezsim" tömegpusztító fegyverek birtokában van, ezért szeptember 11. után "semmiféle kockázatot nem lehetett vállalni" Irakkal kapcsolatban - mondta Blair.

George Bush akkori amerikai elnök biztosította, hogy megértené, ha a brit kormány a belpolitikai nehézségek miatt inkább kimaradna a háborúból, ám neki erőteljes meggyőződése volt, hogy az Egyesült Államok oldalára kell állni, mert "mi is hittünk abban, amiben Amerika" - fejtette ki.

Tony Blair kijelentette: mai ismeretei alapján is meghozná a döntést a brit háborús részvételről, különös tekintettel Szaddám Huszein múltjára, arra, hogy az egykori iraki elnök korábban ténylegesen bevetett tömegpusztító fegyvereket, tíz éven át nem tett eleget ENSZ-határozatoknak, és egymillió ember haláláért volt felelős. A volt miniszterelnök közölte: a történtekért felelősséget érez, de azt nem sajnálja, hogy Szaddám Huszeint eltávolították a hatalomból, mivel az egykori iraki elnök "szörnyeteg volt", aki nemcsak a térségre, de az egész világra fenyegetést jelentett.

Nagy-Britannia 45 ezer fős kontingenssel kapcsolódott be az iraki invázióba; a brit hadsereg tavaly tavasszal szüntette be hadszíntéri műveleteit Irakban. Az iraki háborúban 179 brit katona esett el.