Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.55
bux:
143793.43
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán

A vasfüggöny utolsó áldozata magyar földön

Családja nyugatra menekülésének történetét idézte fel a vasfüggönynél eldördült utolsó halálos lövés áldozatának fia a Kurier című osztrák napilap szombati számában.

A lap a határzár lebontásának huszadik évfordulója alkalmából készített interjút a most 26 éves Johannes Schafitellel.

A weimari Kurt-Werner Schulz 1989. augusztus 21-én vesztette életét az osztrák-magyar határnál, miközben élettársával Gundula Schafitellel és akkor hatéves fiukkal, Johannesszel megpróbált Ausztriába menekülni.

"Apám építész volt, és ha valaki, ahogy ő is, nem volt tagja a pártnak, akkor nem kapott megbízásokat" - idézte fel Johannes Schafitel a Kelet-Németországban töltött éveket.

Amikor 1989 nyarán Magyarország és Ausztria között lazulni kezdett a Nyugat-Európát a keleti tömbtől elválasztó határ, sok más honfitársukhoz hasonlóan Johannes szülei is úgy döntöttek, hogy megpróbálnak Nyugatra jutni. Első menekülési kísérletük sikertelenül végződött.

Másodszorra éjszaka, gyalogszerrel vágtak neki, miután helyi lakosok megmutatták nekik, hol találnak a célnak megfelelő helyszínt. A szögesdrót-kerítésen tátongó lyukon át Gundula és a fiú át is jutott, de egy határőr járőr észrevette őket. "Valaki riasztórakétát lőtt fel és figyelmeztető lövéseket adott le" - mondta. Õk ketten továbbfutottak, amikor a hátuk mögül dulakodás hangját hallották, majd egy lövést.

"Nekünk később azt mondták, hogy apám megütött egy határőrt a táskájával" - folytatta az emlékezést Johannes. Kézitusa bontakozott ki a két férfi között, amelynek során eldördült egy lövés, kioltva Kurt-Werner Schulz életét.

Az osztrák hatóságok bevonásával lezajlott vizsgálat után Gundula és Johannes megkapta a kiutazási engedélyt. Bécsen át Nyugat-Németországba utaztak, és Aachenben telepedtek le. A döntést, hogy megkockáztatják a menekülést, soha nem bánták meg - veszteségük ellenére sem. Ha a szülei helyében lenne, maga Johannes is ugyanúgy cselekedne, mint annak idején ők. "Nem akarták, hogy a fiuk egy olyan rendszernek vesse alá magát, amely csak korlátoz" - mondta.

Johannes Schafitel 15 évvel később tért vissza Weimarba, ahol apja nyomdokaiba lépve építészhallgató lett. A sok egykori keletnémet állampolgárban élő nosztalgiában csak egyvalamiben osztozik: "akkoriban erős összetartozás-érzés élt az emberekben, létezett egy klassz közösség, amilyen ma már nincs" - mondta a Kuriernak.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Koplovsky: ne legyünk nosztalgikusak, a régi rendszer eltűnt, valami új felé haladunk!

Koplovsky: ne legyünk nosztalgikusak, a régi rendszer eltűnt, valami új felé haladunk!

A második világháború után kiépült, szabályalapú kereskedelmi rend a régi formájában véget ért, mert a két legnagyobb szereplő, az Egyesült Államok és Kína egyre inkább eltér a közös szabályoktól – mondta el Michael Koplovsky, korábbi magas rangú amerikai diplomata, nemzetközi kereskedelmi tárgyaló a Portfolio-nak adott interjújában. A Back to Europe konferenciánk előadója szerint Európa egy új, hasonlóan gondolkodó országokra épülő rendszer zászlóvivőjévé válhat, ahogyan annak idején a GATT is mindössze 23 aláíróval indult. A Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan vámpolitikáját károsabbnak tartja Joe Biden klímatörvényénél, az IRA-nál, a sokat bírált Turnberry-megállapodásból viszont szerinte Európa meglehetősen jól jött ki. Ezzel együtt úgy véli, az EU-nak gyorsabb és hatékonyabb kereskedelemvédelmi eszközökre van szüksége, a gazdasági biztonságot azonban élesen el kell választani a protekcionizmustól. Mint fogalmazott, a nosztalgia nem politika, azzal a világgal kell kezdeni valamit, amelyben ténylegesen élünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×