A kubai területen működő kétes hírű amerikai katonai börtönt az amerikai kormány 2010 januárjában be kívánja zárni. 2002-es megnyitásakor mintegy 800 terroristagyanús embert szállítottak oda, jelenleg több mint kétszázan raboskodnak a kerítés mögött.

George Annas, a bostoni egyetem professzora és Leonard Rubinstein, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és az Amerikai Békeintézet (USIP) tagja két kulcsfontosságú kérdéskört említett: a kihallgatások közbeni kegyetlen bánásmódot és az éhségsztrájkoló foglyok kényszertáplálását.

A kutatók, akik az Obama-kormányzat szemére hányják, hogy elutasít minden független vizsgálatot a börtönben, bírálatukat a rendelkezésükre bocsátott dokumentum alapján készítették, ami nem más, mint a Pentagon februárban közzétett 81 oldalas jelentése arról, hogy mennyiben tesznek eleget a fogolytáborban a genfi egyezmény előírásainak.

Az éhségsztrájkolók kényszertáplálását a Nemzetközi Orvosszövetség is elítélte mint "embertelen és megalázó bánásmódot", amelyet tilt a genfi egyezmény - mutattak rá a szerzők. Emlékeztettek arra, hogy a jelenleg Guantánamón őrzött 229 fogoly közül 25-50 folytat rendszeres időközönként éhségsztrájkot. Kifogásolták, hogy a kényszertáplálásukról nem orvosok, hanem katonai vezetők döntenek.

A szerzők szerint "sérti az orvosi etika alapvető elveit" az, hogy a kihallgatásokon pszichológusok és pszichiáterek is jelen vannak. "A kihallgatási módszerek között alkalmazzák a stressz, a szorongás és a félelem növelését, ami összeegyeztethetetlen az orvosi hivatással" - fejtették ki véleményüket.

A kutatók felszólították a Pentagont, hogy orvosok ne legyenek jelen a szakmai etikának ellentmondó kihallgatásokon, továbbá tegyék lehetővé, hogy független vizsgálatot végezhessenek a foglyok fizikai és mentális állapotáról.