"Egy kvázi protektorátus nem lehet az Európai Unió tagja" - fogalmazott Rehn arra utalva, hogy a nemzetközi főképviselőnek teljhatalma van Bosznia és Hercegovinában: tisztségviselőket válthat le, törvényeket változtathat meg.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az ENSZ által kinevezett, de rendkívüli jogaival az EU-külügyminiszterektől kapott felhatalmazás alapján élő főképviselő hivatalát már 2006-ban meg akarták szüntetni. A terv az volt, hogy felváltják az EU rendkívüli képviselőjének hivatalával. Erre azonban a boszniai bosnyák, horvát és szerb politikusok körében felerősödött nacionalista retorika és a várt reformok elmaradása miatt máig nem került sor.

Rehn a reformok szükségét is hangsúlyozta, leszögezve: Bosznia és Hercegovina a jelenlegi alkotmányával nem kerülhet be az EU-ba, sőt tagjelölti státusra sem tehet szert addig, amíg végre nem hajt bizonyos fontos változásokat. Ezek egyike, hogy cselekvőképessé teszi központi kormányát, amely ma alig működik, mivel a két országrészt, a Szerb Köztársaságot és a Bosnyák-Horvát Föderációt külön kormányok irányítják.

Ahhoz is változások kellenek, hogy Bosznia és Hercegovina is megkapja az EU-tól a vízummentességet, amelyet Szerbia, Macedónia és Montenegró január 1-től élvez. Ezt Rehn szerint Brüsszel 2010-ben ajánlhatja fel, ha megvalósulnak azok az intézkedések, amelyek nagy részének a megszületését az ország vezetői október 1-jéig ígérték.

Az EU bővítési biztosa azt is közölte, hogy a 2011-ig Bosznia és Hercegovinának szánt 440 millió eurós segélyen felül az ország még 40 millió eurót kap az Európai Unió válságkezelő csomagja részeként.