Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

A "nyertes" elnök csak a harmadik lett?

Az iráni belügyminisztérium adataira hivatkozva a Libération című francia napilap szerint a reformpárti jelölt, Mir Hoszein Muszavi végzett az élen az iráni elnökválasztás első fordulójában 19 millió szavazattal.

A 42 millió választóból a szintén a reformok híveként ismert Mehdi Karubire 13 milliónak szavaztak, a hivatalban lévő elnök, Mahmúd Ahmadinezsád 5,7 millió szavazattal a harmadik helyre került és nem jutott be a második fordulóba - írta keddi számában a lap.

A baloldali újság azt állítja: a 2006-os helyhatósági választások óta minden helyi közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy Ahmadinezsád elveszti az elnökválasztást, ezért a választási csalást a hivatalban lévő elnök előkészítette. A lap úgy értesült, hogy a szavazatszámláskor a belügyminisztériumi köztisztviselők egy részét a Forradalmi Gárdához köthető, kétmillió önkéntesekből álló Baszidzs elnevezésű félkatonai alakulat tagjai váltották fel.

A Le Figaro úgy tudja, hogy Muszavit a belügyminisztériumból a választási bizottság péntek este értesítette, hogy ő nyerte meg az első fordulót, de arra kérték: várjon még az eredmény bejelentésével. A reformpárti jelölt azért hívott össze éjfél előtt sajtótájékoztatót, mert megtudta: a Kajhan konzervatív napilap másnapi címlapján az áll, hogy Ahmadinezsádot már az első fordulóban újraválasztották.

A Libération szerint Szajed Ali Hamenei ajatollah elfogadta volna a reformpárti győzelmet. Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét a csalás szükségességéről Ahmadinezsád győzte meg, a kihirdetett eredményt is ő találta ki. Az elnök azzal indokolta javaslatát a vallási vezetőnek, hogy a reformpárti jelöltek korlátoznák az ajatollah eddigi tejhatalmát az országban - hangsúlyozza a Libération.

A lap rámutat: nincs szó forradalomról Iránban, a reformpártiak a szavazatok újraszámlálását követelték, de nem kérdőjelezték meg az iszlám rezsimet. Az viszont tény, hogy az utcán tüntető fiatalok egy jelentős része az Ahmadinezsád ellenzékét összefogó reformpártiaknál többet szeretne: nagyobb szabadságot, nyugatiasabb életformát és az iszlám értékeket is megkérdőjelezi.

Ezeknek a fiataloknak azonban semmilyen, még illegális szervezettsége sincsen, s a politikai reformszárny is nagyon megosztott Ahmadinezsád jól szervezett hatalmával szemben - írta a Libération.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×