A nyugati befolyást mérséklő alternatív szervezetek csúcstalálkozóit tartják ezen a héten az oroszországi Jekatyerinburgban. A hivatalos program a gazdasági válságra adott közös válaszról, így a kereskedelem további fokozásáról a közös energiapolitikáról és szállítási útvonalakról szól.

A felek között hat év alatt hatszorosára nőtt a kereskedelem. Kína, az együttműködés nagy győztese még 2001-ben hozta létre a fórumot Moszkva és a közép-ázsiai köztársaságok részvételével - elsősorban biztonsági célzattal, hogy elszigetelje saját, ujgur szeparatistáit a régió más türk népeitől.

Azóta azonban Peking gazdasági érdekei védelmére és befolyása erősítésére is használja a szervezetet. Például a legnagyobb külföldi donorrá vált Afganisztánban, ahol utakat épít és hárommilliárd dolláros beruházással rézbányát állít fel. Az energiaéhes Kína emellett gázvezeték építéséről tárgyalt Türkmenisztánnal, szállítási szerződéseket kötött Kazahsztánnal és vízierőművek építéséről állapodott meg Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal.

A szervezetben megfigyelőként ott van India, Pakisztán és Mongólia is, és jekatyerinburgi csúcshoz időzítették négy feltörekvő gazdaság - Brazília, Kína, India és Oroszország - külön találkozóját.

Mindennek a nyugati befolyás csökkentése a célja - egészen addig, amíg a sanghaji csoport tagjainak érdekei egybeesnek. India és Kína az árképzésről vitatkozik, Oroszország pedig fékezni Kína geopolitikai ambícióit. Moszkva az elmúlt években sikeresen megerősítette kapcsolatait a volt közép-ázsiai szovjet köztársaságokkal, és elérte például, hogy Kirgizisztán hazaküldje az amerikaiakat az afganisztáni hadműveletben használt Manasz-légitámaszpontról.

Önbeteljesedő prófécia

A regionális befolyás erősítése azonban a helyi, szovjet időkből maradt tekintélyelvű elit bebetonozásával is jár. Mindeközben pedig, a gazdasági nehézségek és a demokratikus jogok megsértése miatt kezd önbeteljesítő próféciává válni az iszlám radikalizmus - a rezsimek a szélsőségesek elleni harccal igazolták létüket.

Iszlam Karimov üzbég elnök 2005-ben még a radikálisok elleni fellépéssel igazolta, hogy katonái több száz békés tiltakozót öltek meg Andizsánban, mára az al-Kaida helyi szövetségesei is megjelentek a régiót átszelő Fergana-völgyben. Emiatt az addig autoriter módszereit elnéző amerikaiak is kénytelek voltak felmondani vele az együttműködést. A helyükbe lépő Moszkva viszont nem kérte számon rajta az emberi jogok betartását.

Elemzők szerint a feszültség csak fokozódni fog. Sok ország gazdasága a külföldön dolgozó migránsok hazaküldött pénzére épül. De ahogy zsugorodik az orosz gazdaság, úgy van egyre kisebb szükség az ott dolgozó tádzsikokra, üzbégekre és kirgizekre. A tömeges munkanélküliség a szélsőséges ideológia terjedésével járhat - éppen azzal, amit a sanghaji szervezet eredetileg meg akart akadályozni.