Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A magyarok közel kétharmadát érdekelte az EP-választás

Az unió 27 tagállamának választópolgárainak több mint felét érdekelte az idei európai parlamenti választás - derült ki egy májusban készült, de az Országos Választási Iroda által most publikált közvélemény-kutatásból. A vizsgálat szerint az uniós választópolgárok többsége úgy vélte, a kampányoknak a munkanélküliség témájára kellett volna koncentrálnia.

A magyarok 59 százalékát érdekelte, hogy idén európai parlamenti választásokat tartanak - derült ki egy május 4. és 12. között készült uniós felmérésből. A közvélemény-kutatás eredménye szerint a leginkább a hollandokat mozgatta meg az EP-választás, ott ugyanis 72 százalék mondta azt, hogy érdekli a voksolás. Magyarország eredménye az 53 százalékos uniós átlag felett van. A legkevésbé egyébként Litvániában érdekelte a választókat a szavazás - csak 25 százalék jelezte, hogy figyelemmel kíséri azt.

A felmérésből kiderült az is, hogy a kampánytémák közül a 27 tagállam választópolgárainak közel kétharmada (57 százaléka) a munkanélküliség témáját tartotta fontosnak, 45 százalékkal a második helyen a gazdasági növekedés áll, 32 százalékkal pedig harmadik legfontosabb kampánytéma a bűnözés a választók szerint.

A legpozitívabb kép az Európai Unióról a ciprusiakban él: ott a megkérdezettek 63 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról. Ami a magyarokat illeti: 38 százalék pozitívan, 22 százalék pedig negatívan gondol az unióra, míg a megkérdezettek 39 százaléka semleges nézettel van Brüsszelt illetően.

Az uniós választópolgárok 42 százaléka mondta azt, hogy a szavazáson a legfontosabb szempont a jelölt tapasztalata az európai ügyekben, míg a jelölt tapasztalata országos szinten 34 százaléknak volt fontos.

A közvélemény-kutatások szerint a máltaiak érzik magukat a legtájékozottabbnak az EP-választásról - 68 százalékuk mondta azt, hogy sokat tud a voksolásról. A magyarok 49 százaléka mondta azt, hogy tájékozottnak érzi magát, ezzel pedig a hetedik helyen állunk, három százalékkal megelőzve a szlovák választókat. Érdekes módon a svédek 77 százaléka mondta azt, hogy nincs elegendő tudása az európai parlamenti választásról.

Arra a kérdésre, hogy miért nem menne el szavazni az idei EP-választásra, az uniós szavazók 62 százaléka válaszolta azt, hogy azért, mert nem eléggé tájékozott, de sokan magyarázták azzal (61 százalék), hogy azért, mert szavazata nem változtat semmin. Hatvan százalék mondta azt, hogy nem ismeri eléggé az Európai Parlament szerepét, 59 százalék pedig úgy vélte, hogy az EP nem foglalkozik eléggé az állampolgárokat érintő problémákkal.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×