Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Konganak az ürességtől a luxushotelek

A pénzügyi válság erősen érezteti hatását a németországi idegenforgalomban is. A berlini turisztikai központ vezetője idén közel 3 százalékos visszaeséssel számol, és ennek ellensúlyozására az ágazatnak azt ajánlja, hogy rendkívül előnyös ajánlatokkal próbálja csalogatni a külföldi látogatókat. A luxusszállodáknak azonban ez a javaslat aligha jelent kivezető utat a szorult helyzetből.

A Brandenburgi Kapu tőszomszédságában épült Adlon a német főváros egyik legpatinásabb luxusszállodája. A szobák ára 300 eurónál kezdődik és - mint a hotel szóvivője elmondta - ha ebből az összegből akár 25 százalékot is engednek, akkor sem számíthatnak annyi vendégre, mint az elmúlt évek során, márpedig egy bizonyos kihasználtsági szint alatt képtelenek hosszabb időn át üzemeltetni a szállót.

Akárcsak a 2001. szeptemberi New York-i terrortámadás után, a kihasználtság az elmúlt hónap során 40 százalék alá süllyedt. Egyelőre nincs szó elbocsátásokról, de elrendelték valamennyi alkalmazott számára, hogy idei szabadságuk háromnegyed részét július végéig vegyék ki.

Nem jobb a helyzet a Kempinski vagy a Ritz-Carlton esetében sem, ugyanis hetek óta ezek a luxusszállodák is takaréklángon üzemelnek. Ez ugyanakkor távolról sem jelenti a nívó csökkenését.

Stefan Interthal, az Adlon igazgatója - aki több mint 4 éven át a budapesti Kempinskit vezette - hangsúlyozta, hogy a takarékossági intézkedések semmiképpen sem érintik a vendégeket, és ősszel mindenképpen munkába állítják a vendéglátó-ipari főiskola 20, gyakorlati képzésre érkező, idén végzett hallgatóját is.

Azt azonban ő sem titkolta, hogy a többi luxushotelhez hasonlóan egyelőre az Adlonnál sem töltik be a megüresedő állásokat, és a tervezett beruházásokat, illetve korszerűsítéseket is későbbi időpontra halasztják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×