Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Elnököt választanak Litvániában

Megkezdődött vasárnap a litvániai elnökválasztás első fordulója. A győzelemre szinte csak Dalia Grybauskaiténak van esélye, aki az Európai Bizottság pénzügyi tervezésért és a költségvetésért felelős tagja.

Az 53 éves Dalia Grybauskaite független jelölt, és az egyik legutóbbi közvélemény-kutatás szerint várhatóan a szavazatok 52,9 százalékát szerzi meg. Rajta kívül hat jelölt indult. A második helyre esélyes a szociáldemokrata Algirdas Butkevicius, aki várhatóan a voksok 8,1 százalékát kapja meg az előrejelzések szerint. A harmadik 5,2 százalékos népszerűséggel Kazimira Danute Prunskiene, aki az ország első miniszterelnöke volt a Szovjetunió felbomlása után.

Az elnökválasztáson nem kell második fordulót rendezni, ha az elsőben legalább 50 százalékos a részvétel, és valamely jelölt megszerezte a voksok több mint felét. Ha a részvétel nem éri el az 50 százalékot, de az egyik jelölt megszerezte legalább a választásra jogosultak egyharmadának támogatását, akkor győztesnek kell nyilvánítani. Ha nincs ilyen jelölt, vagy legalább 50 százalékos részvétel mellett senki nem szerzi meg a leadott szavazatok legalább felét, akkor június 7-én megrendezik a második fordulót a két legjobb eredményt elért jelölt részvételével.

A 3,34 millió lakosú országban a szavazásra jogosultak száma 2,67 millió. A szavazóurnákat közép-európai idő szerint este 19 órakor zárják.

Litvániában az államfőnek nincs végrehajtói hatalma, legfőbb feladatai a kormány külügyi, védelmi és igazságügyi politikájának kontrollja.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×