A francia államfő pontosan egy hete jelentette be hivatalosan, hogy a NATO megalapításában 1949-ben részt vett Franciaország visszatér a transzatlanti szövetségbe. A keddi parlamenti szavazás előtti vitában a francia miniszterelnök Nicolas Sarkozyt idézve hangsúlyozta: a lépéstől "nem csökkenni, hanem növekedni fog az ország függetlensége", és a nukleáris fegyverek használatáról, valamint a francia csapatok bevetéséről továbbra is önállóan döntenek majd.

Franciaország pontosan negyvenhárom évvel ezelőtt, 1966. március 7-én hagyta ott a NATO-t, Charles de Gaulle tábornok döntését követően. Az akkori államfő a kilépést a franciák túl szűk mozgásterével indokolta, nehezményezte ugyanis, hogy a kapitalista és a kommunista országok szembenállása következtében kialakult kétpólusú szemlélet túlságosan meghatározza a katonai szövetség politizálását, és abban rendre az amerikai nézőpont érvényesül.

Az önállósodást az akkori szocialista ellenzék hevesen ellenezte és azonnal bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, ám "francia sajátosságnak" nevezett függetlenség azóta a politika egyik sarokkövévé vált. A keddi vitában már a szocialisták voltak azok, akik a NATO-ba való visszatérést a leghevesebben ellenezték, mondván: ezzel Franciaország elveszíti sajátos karakterét, és a világ szemében összemosódik az Egyesült Államokkal.

Pedig az atlanti szövetséghez való közeledés már 1991-ben, a szocialista François Mitterand elnöksége idején megkezdődött, és az első közös NATO-francia katonai bevetésre ugyancsak az ő mandátuma alatt került sor a boszniai háborúban 1993-ban. A franciák azóta gyakorlatilag folyamatosan együttműködnek a szövetséggel, és néhány éve nagyobb beleszólást kérnek a katonai vezetésbe. Nicolas Sarkozy szerint a mostani csatlakozás egyebek mellett ezt a kérdést is rendezi.