Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás

A demokrata-liberálisok vezetnek Romániában a hivatalos részeredmények szerint

A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezet egyelőre a romániai parlamenti választások első hivatalos részeredményei szerint.

A román országos választási iroda hétfőn délelőtt helyi idő szerint 10 órakor közzétett első hivatalos részeredményei a reggel 8 órai állapotot tükrözik, az országos szinten leadott összes szavazat 71,06 százalékán alapulnak.

Eszerint a képviselőházi mandátumokért folytatott küzdelemben a PD-L 33,29, a Szociáldemokrata és a Konzervatív Párt által alkotott szövetség (PSD-PC) 32,51 százalékot szerzett. Harmadik helyen továbbra is a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll 18,10 százalékkal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az eddig összeszámolt voksok 6,20 százalékát tudhatja magáénak. A szenátori mandátumokért folytatott versenyben a PD-L 34,67, a PSD-PC 33,36 százalékon áll. A PNL 18,18, az RMDSZ pedig 6,44 százalékot szerzett. A hivatalos részeredmények további alakulásáról helyi idő szerint 14 órakor tájékoztatják a nyilvánosságot.

Ami a magyar többségű székelyföldi megyéket illeti, Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ várhatóan megszerzi a mandátumok többségét - legalábbis ez derül ki az RMDSZ-nek a hivatalos szavazatszámlálással párhuzamosan dolgozó saját biztosaitól származó adatok alapján végzett összesítéséből.

Vasárnap este az exit-poll felmérés alapján úgy tűnt, hogy a szociáldemokraták-konzervatívok több mint hat százalékkal vezetnek a demokrata-liberálisok előtt. Most megfordulni látszik a sorrend, bár a küzdelem szorosabb, mint amire számítani lehetett. Bármelyik párt kerül is első helyre, az már bizonyosnak látszik, hogy a kis szavazatkülönbség miatt valóban "kétesélyes", hogy melyik kap majd kormányalakítási megbízást az államfőtől.

Az országos választási iroda közlése szerint a részvételi arány alacsony volt; a szavazásra jogosultak mintegy 39 százaléka járult az urnákhoz Romániában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×