Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Barroso: Európának nagy szüksége van a nemzeti parlamentekre

Ha közelebb akarjuk hozni az emberekhez az Európai Uniót, akkor a nemzeti parlamenteknek aktívabbá kell válniuk az európai politikában - mondta José Manuel Durao Barroso hétfőn, amikor beszédet mondott az Országgyűlésben.

Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a közös energiapolitikára, hogy csökkentse külső függőségét és növelje biztonságát - mondta José Manuel Durao Barroso hétfőn, amikor beszédet mondott az Országgyűlésben.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta a nemzeti parlamentek szerepének fontosságát az Európai Parlament mellett. Mint mondta, ha közelebb akarjuk hozni az emberekhez az Európai Uniót, akkor a nemzeti parlamenteknek aktívabbá kell válniuk az európai politikában.

Nagyon fontos a polgárokhoz való közelség Európában: nem lehet, hogy bürokraták, technokraták legyünk, demokratáknak kell lennünk, és demokratikusnak működésünkben - fogalmazott Barroso. Hozzátette: a jövőben a nemzeti parlamenteknek egyre nagyobb lehetőségük lesz hangjuk hallatására az EU-ban.

Barroso azt mondta, Magyarország Európa központjához tartozik, hiszen ez volt az első tagállam, amely ratifikálta a lisszaboni szerződést. Emlékeztetett arra, hogy hétfőtől Magyarország ad otthont az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek, és mint fogalmazott, nagyon nagyra értékeli a nemzeti konszenzust az európai tudomány szempontjából ilyen fontos intézet ügyében. Az innováció sarkalatos fontosságú, és az intézet központi szerepet fog játszani az innovatív Európa fejlesztésében - jelentette ki. Hozzátette: az intézet budapesti helyszíne tisztelgés a magyar tudomány hagyományai előtt, hiszen nem sok ekkora ország büszkélkedhet ennyi Nobel-díjassal.

Az európai újraegyesítésről szólva Barroso kifejtette: három legfontosabb alapelve, pozitív hozadéka a béke, a szabadság és szolidaritás.

Az európai békével kapcsolatban közölte: ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy nincsenek háborúk, hanem azt, hogy egy újfajta politikai rend és felállás alakult ki: intézmények, tárgyalások és szabályok léptek az erőszak, a háborúk helyébe. A bővítés azonban a szabadságról is szól - mondta Barroso, aki példaként említette 1956-ot. Kifejtette: ötvenkét évvel ezelőtt az emberek Budapest utcáin mondták el szabadságszeretetüket, és bár rövid távon nem teljesülhettek vágyaik, a szellemet sohasem lehetett kiirtani, és 1989-ben Magyarország végleg a szabad világ részévé válhatott.

A harmadik alapelve a bővítésnek Barroso szerint a szolidaritás. Mint kifejtette, a szociális és gazdasági kohézió Európa alapvető politikai elve; az EU pedig nem lehet megosztott: nem lehetnek szegény és gazdag, régi és új, nagy és kis államok. Barroso szerint a kibővült EU megfiatalodott és erősebbé vált.

Beszéde végén José Manuel Durao Barroso magyarul is szólt a képviselőkhöz. "Azt kívánom a magyar népnek és vezetőinek, hogy az európai család megbecsült tagjaként legyenek sikeresek demokráciájuk fejlesztésében, gazdaságuk felvirágoztatásban" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×