Gennagyij Zjuganov, a 11 százalékot kapott kommunisták vezére felháborítónak nevezte az Egységes Oroszország elsöprő győzelmét, és azt állította, hogy elcsalták a pártjától a voksok 11 százalékát. A kommunisták ezért újraszámolják a szavazatokat.

Az EBESZ és az Európa Tanács megfigyelői szintén azt mondták, hogy a választások nem voltak tisztességesek. A külföldi illetékesek szerint a voksolás "a politikai vetélkedést erősen korlátozó" légkörben zajlott.

Összefonódott hatalmi ágak

A külföldieknek például nem tetszett, amit Borisz Grizlov, a győztes Egységes Oroszország párt vezetője természetesnek tart, azaz, hogy a szavazás valójában referendum volt Vlagyimi Putyin elnökről. Luc van den Brande, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének delegációvezetője ezt úgy kommentálta, hogy "nincsenek szétválasztva a hatalmi ágak".

Az orosz központi választási bizottságnak viszont úgy tűnik, hogy a megfigyelők az irodájukban írták meg a jelentést, és nem voltak jelen a voksolásnál, mert akkor látták volna a szavazók lelkesedését. Vlagyimir Pligin, a Duma alkotmányügyi bizottságának vezetője szerint "az orosz nép legitimmé tette a szavazást".

A főnök világossá tette, kire kell szavazni

Arról, hogy mik voltak a választást befolyásoló módszerek, a Golosz nevű független orosz szervezet számolt be. Grigorij Mekonjantsz, a szervezet egyik illetékese elmondta: sok jelentést kaptak arról, hogy a szavazókat munkaadójuk arra kényszerítette, hogy a munkahelyükön szavazzanak - a főnök jelenlétében. A Golosz szerint sok helyen fizettek a szavazatokért, és több választót is egyszerre beengedtek a szavazófülkékbe.

Andrej Klicskov, a kormánypárt 306 helyével szemben 57 mandátumra számító kommunisták jogi képviselője szerint előfordult, hogy megfigyelőik nem mehettek be a szavazóirodákba. Erre panaszkodott a Jobboldali Erők Szövetsége is, amely nem jutott be a Dumába.

Vita a külföldi megfigyelőkkel

A választásokat több ezer, főleg pártaktivista figyelte meg - külföldről azonban csak 400-an érkeztek azt követően, hogy az orosz hatóságok vitába keveredetek a legnagyobb európai megfigyelő szervezettel. A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok hivatala azért nem küldött megfigyelőket, mert szerinte az orosz hatóságok szándékosan húzták az időt a vízumok kiadásával. Putyin elnök viszont azzal vádolta meg a szervezetet, hogy az Egyesült Államok nyomására - Oroszországot befeketítendő - döntött a bojkott mellett.

Parlamenti képviselő lesz Andrej Lugovoj is, akit Nagy-Britanniában a Kremlt élesen bíráló egykori menedékjogot kapott titkos ügynök, Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásával vádolnak. A Lugovojt listáján szerepeltető Liberális Demokrata part átlépte a 7 százalékos küszöböt, és 40 mandátumra számíthat. A megfigyelők által szintén a Kreml "alibi ellenzékének" kikiáltott Igazságos Oroszország part a várakozások szerint 38 helyet kap.