Infostart.hu
eur:
361.64
usd:
315.17
bux:
0
2026. szeptember 22. kedd Móric

Az amerikai demokraták nem adnának több pénzt a háborúkra

Az amerikai szenátus demokrata többségi vezetője kedden kijelentette: a kongresszus nem ad több pénzt az iraki és afganisztáni katonai műveletek folytatására, ha George Bush elnök nem rendeli el a csapatkivonás megkezdését. Bush viszont arra szólította fel a demokrata többségű törvényhozást: még a karácsonyi szünet előtt és feltételek nélkül szavazza meg a háborús finanszírozás újabb 50 milliárd dolláros csomagját.

Harry Reid, a demokrata szenátorok vezére, a háborúk harcos ellenzője közölte: az elnök csak úgy juthat hozzá a pénzhez, ha azonnal kezdeményezi a csapatkivonást azzal a céllal, hogy a harcok 2008 decemberéig fejeződjenek be. Hasonló nyilatkozatot tett a múlt héten Nancy Pelosi, demokrata párti képviselőházi elnök.

A kongresszusnak nincs más eszköze az elnök háborús politikájának befolyásolására, mint a finanszírozás megvonása. A demokrata párti politikusok korábbi próbálkozásai azonban nem vezettek eredményre, a pénzek visszatartásával nem tudták háborús politikájának lényegi módosítására bírni Bush elnököt.

A szóban forgó törvényjavaslatban - amelyről a képviselőház várhatóan szerdán, a szenátus pedig a hét végén szavaz - az újabb hadi költségvetési tételt a demokraták a csapatkivonás elrendeléséhez kötötték.

George Bush a demokrata állásfoglalásokra válaszolva kijelentette: "nincs szükség arra, hogy a kongresszus tagjai mondják meg katonai parancsnokainknak, mit tegyenek". Hozzátette: a parancsnokok mondják meg, mit kell tenni a szélsőséges és radikális erők ellen folyó háború megnyerése érdekében.

Jon Kyl republikánus szenátor azt mondta, az elnök továbbra is számíthat pártjának támogatására a kongresszusban. "Világos, hogy az amerikaiak sikereket akarnak (...) azt szeretnék, hogy csapataink hazajöhessenek, de nem egy vesztett ügyben" - mondta.

Elemzők szerint a kemény szócsata nem feltétlenül vetíti előre Bush újabb vétóját. Sok korábbi hasonló kezdeményezés ugyanis el sem jutott a szenátusban a szavazásig, már az eljárási fázisban elbukott, nem gyűlt össze a szavazásra bocsátáshoz szükséges minimális 60 voks. Ebben az esetben a demokraták valószínűleg már csak jövőre tesznek újabb kísérletet a csapatkivonás elrendelésének kierőszakolására.

A Fehér Ház mindenesetre megint közölte: minden olyan törvényre vétó vár, amely csapatkivonási menetrendet tartalmaz. Bush legutóbb májusban utasított el egy a mostanihoz hasonló javaslatot, ami után - mivel nem állt össze a kétharmados többség a vétó leküzdéséhez - a demokraták a csapatkivonási követelés nélkül voltak kénytelenek elfogadni a 95 milliárd dolláros hadi költségvetési csomagot.

Egy demokrata párti jelentés szerint az iraki és afganisztáni háború a "rejtett költségekkel" - köztük az olajárak emelkedése, a sebesült katonákról való gondoskodás - együtt 2002 és 2008 között 1600 milliárd dollárjába került Amerikának, ami egy négyfős családra vetítve 20 900 dollárnak felel meg. Ha a helyzet nem változik 2017-ig, akkor ez az összeg 3500 milliárd dollárra növekedhet.

Címlapról ajánljuk
Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Két héten belül el kell számolniuk azoknak a családoknak, akik állami támogatással gyakorlatilag ingyen telepíthettek napelemeket illetve akkumulátoros tárolókat otthonaikra. A támogatást azonban nem családok, hanem a kivitelezők kapták, amelyek közül azóta sok csődbe ment, így nem sikerült lezárni a projektet. A bajba került családok, most a kormánytól várnak segítséget – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×