Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Három év börtön a holokauszt tagadóinak

Hatéves vita után az EU tagállamok hamarosan elfogadhatják a közös rasszizmus-ellenes törvényt, amely három évig terjedő börtönnel büntetné a faji izgatást és a népirtás, például a holokauszt, valamint a háborús és emberiesség elleni bűnök tagadását

Egy brüsszeli diplomata megerősítette az EUobservernek, hogy a törvénytervezetre már csütörtöki ülésükön áldásukat adhatják az EU igazságügyi és belügyminiszterei.

A végső szövegtervezet szerint egytől három évig terjedő börtönre számíthatnak azok, akik nyilvánosan erőszakra vagy gyűlöletre uszítanak faji, vallási, nemzeti vagy nemzetiségi alapon, illetve "nyilvánosan megbocsátják, tagadják vagy lebecsülik a fajirtást, az emberiesség elleni és háborús bűnöket", amelyeket a nemzetközi büntetőbíróságok határoznak meg.

Ennek a kitételnek azért van jelentősége, mert így nem tartozik a büntetendő cselekmények közé például örmény népirtás tagadása. Az Ottomán Birodalomban 1915-ben nagy számú örményt gyilkoltak meg, de Törökország tagadja, hogy ez népirtás lett volna.

A törvény elfogadását azonban megakadályozhatja Lengyelország és a balti államok törekvése, hogy az egykori Szovjetunió sztálinista rezsimje által elkövetett bűntetteket is vonják annak hatálya alá. Ezt az EU-ban nagyon sokan ellenzik, mondta el egy német diplomata a lengyel Rzeczpospolita című napilapnak.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×