Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

A svájciak sokallják az unió költségeit

Svájc egyre kevésbé törekszik arra, hogy az Európai Unió tagja legyen. Legalábbis ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet most tett közé a berni külügyminisztérium. Németország reménye így egyre csökken, hogy a svájci bankok feltárják titkukat.

Az előző berlini kormány pénzügyminisztere nagyvonalú amnesztiát helyezett kilátásba azok számára, akik hazahozzák svájci számlákon letétbe helyezett összegeiket, de ezzel a
lehetőséggel elenyészően kevesen éltek.

Most úgy tűnik, hogy füstbe megy az uniós országok kormányainak azon reménye is, hogy Svájc idővel csatlakozik az Európai Unióhoz, és ebben az esetben a tagállamok polgárainak nem lesz hol titokban elhelyezni vagyonukat - mondta el az InfoRádió németországi tudósítója.

Bernben ugyanis most tették közé azt a jelentést, amely már csak lehetőségként számol az EU-csatlakozással. Egyben pedig kimutatja azt is, hogy Svájcnak évente közel 2,5 milliárd euróba kerülne az uniós tagság, és mint magas nemzeti össztermékkel rendelkező ország, visszatérítésre aligha számíthatna.

Ezzel szemben, ha szerződésben szabályoznák az alpesi ország és az Európai Unió együttműködését egyes szektorokban, a többletkiadás alig haladná meg a 350 millió eurót.

Lazítanának a banktitkon

Brüsszelben mindenesetre arra készülnek, hogy az unió ősztől nagykövettel képviselteti magát Bernben, és így a helyszínen tudja előmozdítani a kapcsolatok szorosabbra fűzését.

Kiváltképpen Berlin szorgalmazzaa banktitok lazítását, és Párizzsal együtt azt sem venné rossz néven, ha Bern nyomást gyakorolna az egyes kantonokra a társasági adó emelése érdekében, mert ezáltal kevesebb német és francia céget vonzana az alacsony adó.
Az EU nagykövet egyben népszerűsíthetné az uniót és céljait az ősszel esedékes népszavazás előtt is, ugyanis Svájc lakossága néhány hónap múlva dönt arról, hogy Bern fizet-e majd az új uniós országoknak járulékot piacaik szabad használatáért.

Munkavállalás Svájcban

A 2004-ben csatlakozott uniós országok polgárainak egyben joguk van könnyített feltételek mellett munkát vállalniuk az alpesi országban. Mint a berni kormány gazdasági kérdésekért felelős államtitkára a közelmúltban elmondta, Magyarországról elsősorban magasan képzett szakembereket, így kutatókat, orvosokat és mérnököket várnak.

Egyelőre csak 5 évre szóló munkavállalási engedélyre számíthatnak, de az már eldöntött, hogy Svájc 2011-ben teljesen megnyitja munkaerőpiacát az unió tagállamai előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×