A német kancellári hivatal kínos bocsánatkérésre kényszerült, miután elismerte, hogy a Szövetségi Hírszerzés éveken át kémkedett újságírók után. Az ügy akkor robbant ki, amikor egy szövetségi bíró titkos jelentést mutatott be az esetről a Bundestag nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Az érintett újságírókat követték a forrásaikkal való találkozókra, és magánéletüket is figyelemmel kísérték.

A BND különösen Erich-Schmidt Eenboomot figyelte, aki 1993-ban könyvet jelentetett meg a szolgálatról, ami igencsak feldühítette annak vezetőit.

Újságírók is figyeltek újságírókat

Ami különösen nagy felháborodást váltott ki, az az, hogy a megfigyelésbe más újságírókat is bevontak.

A korrupcióellenes harcáról és oknyomozó riportjairól ismert tekintélyes Der Spiegel például elismerte, hogy egyik munkatársa még tavaly is jelentett a Szövetségi Hírszerzésnek, a BND-nek.

A Focus című magazin is bevallotta, hogy tavaly elbocsátotta egyik munkatársát, mert az kémkedett a többi újságíró után.

A Német Újságíró Szövetség most alapos vizsgálatot követel, és azt szeretné elérni, hogy hozzák nyilvánosságra a Szövetségi Hírszerzés tevékenységét taglaló jelentést - mondta az InfoRádiónak Hendrik Zörner szóvivő.

A hírszerzés magyarázkodik

A hírszerzés elismerte, hogy hibát követett el, de azzal érvelt, hogy ki kellett derítenie, ki "szivárogtatott" a szervezetből, és meg kellett akadályoznia "az elfogult cikkek publikálását". Hendrik Zörner ezt nem tudja elfogadni.

"Ez egy nagyon primitív érv, mert az újságírónak az a dolga, hogy kritikus legyen, és egy a BND-hez hasonló szervezetet is bírálhat. Nem professzionális erre úgy reagálni, hogy kémkedni kezdenek a tudósítók után. Tudnunk kell, hogy milyen gyakran fordult ez elő, és hogy pontosan mi is történt" - hangsúlyozta az újságíró szövetség szóvivője.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a rendszerváltozás óta az ilyesmi nem gyakorlat - válaszolta Vajda Péter, a titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár kommunikációs tanácsadója, aki azzal hárította el az InfoRádió további kérdéseit, hogy a rendszerváltozás előtti időkről nem tiszte beszélni.

A kérdés azonban nem is olyan nagyon régen még az Egyesült Államokban is komoly vitát váltott ki.

1996-ban John Deutsch, a CIA akkori igazgatója azt mondta: különleges esetekben fenntartja a jogot, hogy újságírókat hírszerzői munkára használjon fel, vagy hogy a CIA ügynökei újságíróknak adják ki magukat, annak ellenére, hogy a szövetségi törvények ezt kifejezetten tiltják.

A németországi ügy most egy újabb olyan eset, amely rossz fényt vet az utóbbi időben sokat bírált titkosszolgálatokra.