Az első kilenc havi deficit 5261,9 milliárd forint volt. A kumulált hiányt augusztusban 2186,9 milliárd forinttal növelték a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásából fakadó előfinanszírozások. Enélkül az első kilenc havi hiány 3075,0 milliárd forint volt, 253,7 milliárd forinttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában.

A tavalyinál kisebb szeptemberi hiányt többek között az okozta, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 61 százalékkal csökkentek tavaly szeptemberhez képest, amiben szerepet játszottak átmeneti tényezők is. A közüzemi szolgáltatások támogatása 154 milliárd forinttal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amit a kifizetések hónapok közötti eltérő ütemezése okozott – közölte a PM.

A központi alrendszer szeptember végi 30 218,1 milliárd forint bevételei az előző év azonos időszakához képest 1001,1 milliárd forinttal, 3,4 százalékkal magasabbak lettek. A bevételből csaknem 500 milliárd forint az uniós fejlesztések fejezeten belüli technikai átutalásának tekinthető, ami az RRF támogatási keretrendszer törvényi soráról az MFB Zrt. részére augusztusban átutalt összeghez kapcsolódik – ismertette a minisztérium.

A központi alrendszer szeptember végi 35 480,0 milliárd forint összegű kiadásai 2934,3 milliárd forinttal, 9,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Figyelembe véve az augusztusi RRF megelőlegezéseket és a hozzájuk kapcsolódó technikai átutalásokat, a szeptember végi kiadások 248,4 milliárd forinttal, 0,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatát.

• Társasági adó jogcímen 714,8 milliárd forint folyt be az év első kilenc hónapjában, 52,9 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól.
• A pénzügyi szervezetek befizetései 372,6 milliárd forintot tettek ki, ez 123,3 milliárd forinttal haladta meg az előző évit.
• Az útdíjakból 528,6 milliárd forint költségvetési bevétel teljesült, 59,7 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakához viszonyítva.
• Az általános forgalmi adóból (áfa) 6319,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 239,1 milliárdforinttal haladja meg.
• A jövedéki adóból származó bevétel 1139,8 milliárd forint volt, 44,3 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi bevételnél. Az üzemanyagok utáni bevételek 62,6 milliárd forinttal csökkentek.
• A személyi jövedelemadó-bevétel 110,1 milliárd forinttal 3738,5 milliárd forintra nőtt.

Az uniós programok bevételei szeptember végéig 557,9 milliárd forintot értek el, az egész évre előirányzott összeg 29,5 százalékát.

A kiadások között közüzemi szolgáltatások támogatására fordított kiadások szeptember végéig 641,0 milliárd forintot tettek ki, ami a kifizetések eltérő ütemezése miatt 183,3 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál.

Lakástámogatásokra fordított kiadások összege szeptember végéig 223,8 milliárd forinttal 347,7 milliárd forintra nőtt.

A helyi önkormányzatok részére összesen 1180,9 milliárd forint kifizetés történt, 151,7 milliárd forinttal több a tavalyinál és a növekedés mintegy 40 százaléka a hivatali dolgozók és tanárok béremeléséből, valamint a minimálbér, garantált bérminimum emeléséből fakadt.

Az uniós programok kiadásai mérlegsoron szeptember végéig 1695,3 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi előirányzat 61,4 százalékos teljesítését jelenti.

A Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási kiadásai szeptember végéig 5560,7 milliárd forintban teljesültek, ami 556,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítési adatait.

Az Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 2270,4 milliárd forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakát 69,4 milliárd forinttal haladja meg.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1879,1 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 962,7 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest, amit az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a PM jelentése.

A jelentésből kiderül, hogy a központi költségvetés adóssága szeptember végéig 7227,3 milliárd forinttal nőtt ebben az évben.

• A nettó forintkibocsátás 6039,8 milliárd forinttal növelte az adósságot, amivel segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását.
• A nettó devizakibocsátás 2150,7 milliárd forinttal járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez.

A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 953,9 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét

– közölte a Pénzügyminisztérium.