Monique Barbut „a helyén marad az éghajlatváltozás következményeivel szembeni sürgősség miatt, amely súlyosan érinti hazánkat, és azért, hogy válaszoljon a környezetvédelmi egészségügyi kihívásokra” – közölte a környezetvédelmi tárca az AFP hírügynökséggel.

A miniszter a lemondását délelőtt egy LinkedIn-bejegyzésen keresztül jelentette be, de azt a köztársasági elnök „nem fogadta el” a kabinetje szerint.

A konfliktus oka, hogy a parlament kedden jóváhagyta a kormány mezőgazdasági sürgősségi törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi a Nemzeti Egészségbiztonsági Ügynökség (Anses) számára, hogy feltételek mellett újra bevezessen két növényvédő szert,

a neonikotinoidok családjába tartozó, Franciaországban korábban betiltott, de Európában máshol 2033-ig engedélyezett acetamiprid és flupiradifuront.

Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy ezek a szerek számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen szubletális hatással lehet. Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét.

A kutatók szerint az emberre gyakorolt hatásai is „aggodalomra adnak okot”.

A terméket elsősorban a cukorrépa- és mogyorótermesztők használják, akik úgy érzik, hogy nincs alternatívájuk a kártevők ellen, és tisztességtelen versenybe kerültek a többi európai termelővel. A méhészek viszont óvnak a szerintük „méhgyilkos” szertől.

„Ellentétben a nekem tett ígéretekkel, a kormány megakadályozta a vita lefolytatását ennek az intézkedésnek a megszüntetéséről”, amely a két növényvédő szer visszatérését jelentheti – mondta szerdán a miniszter. Monique Barbut arra emlékeztetett, hogy „2016-ban Franciaország a tudományos szakértői vélemények alapján, a megelőzés elvének a nevében döntött az acetamiprid betiltásáról”.

A visszavezetés ellen környezetvédelmi szervezetek is tiltakoztak.

A mogyoró-, cseresznye- és almatermelők viszont üdvözölték az intézkedést, mivel szerintük a növényvédők újbóli használata „lehetővé teszi, hogy nyugodtan várják az alternatív megoldásokat”.

Monique Barbut, aki korábban a világ legnagyobb természetvédelmi szervezetének, a WWF-nek a franciaországi igazgatója volt, és nemzetközi szervezetekben, köztük az ENSZ-ben is dolgozott, már az év elején is mérlegelte lemondását. Akkor a tengerentúli szénhidrogén-kutatási projektek újbóli bevezetését ellenezte, és a minisztériumának szánt éves költségvetés megvédéséért küzdött, de nem tudta elkerülni az újabb megszorításokat.

A kormányon belüli válság a környezetvédelmi kérdésekben történt változást mutatja Emmanuel Macron első mandátuma óta,

aki még 2017-ben azt ígérte, hogy Franciaországban kivezetik a glifozát nevű, nagyon hatékony gyomirtó szert és 2022-re a közétkeztetésben legalább 50 százalékos aránya lesz a bio vagy helyi termékeknek. Egyik célkitűzés sem valósult meg, ami elemzők szerint részben az egymást követő Covid-19 világjárvánnyal és az ukrajnai háborúval magyarázható. Azóta a politikai vitákban a „mezőgazdasági és élelmiszer-önrendelkezés” fogalma került előtérbe, egy olyan politikát hirdetve, amely a termelési mennyiségre helyezi a hangsúlyt, még akkor is, ha az bizonyos környezetvédelmi korlátozások lazításával jár.