2026-ban nagyon korán, június 8-án, 9-én, 10-én elindultak az aratási munkák. Ez egyértelműen a klímaváltozás következménye. Az őszi árpát, a búzát, a repcét aratják ilyenkor – magyarázta az InfoRádióban Petőházi Tamás.

Az elnök szavai szerint az őszi árpa aratása nagyjából véget ért és 4,3-4,4 tonna/hektár az országos átlag. A tavalyi évben ez 5,6 tonna volt, most 1,3 tonnával kevesebb. Az őszi búza aratásának a felén vannak túl.

„Vannak olyan térségek, hogy féltermés van, ennek következtében még gyorsabban haladnak a kombájnok. 989 ezer hektáron volt őszi búza vetve 2025 őszén, ennek folyik az aratása, és 3,6-3,7 tonnás átlaggal fogunk zárni. A várt 5 millió tonna helyett 4 millió tonna búza se lesz az országban” – sorolta.

Ez több százmilliárdos kiesést jelent az ágazat szintjén. „Lehet úgy számolni, hogy nagyjából

2 millió tonnával kevesebb terményt fogunk learatni idén nyáron, mint amennyit általában szoktunk, ami túlélési üzemmódba teszi a gazdaságokat”

– hangzott el. Petőházi Tamás kiért arra is, hogy bíznak benne, hogy ha az őszi kapásnövények – kukorica, napraforgó – túlélik a kánikulát és jönnek esők, abból tudnak kompenzálni.

„Sajnos még el kell mondani azt, hogy az exportpiacok sem jók. Az elmúlt hónapokban 380 forintról 350 forintra gyengült az euró, ennek következtében 7-9 ezer forinttal kapunk kevesebbet tonnánként az exportgabonákért, mint az előző évben” – fogalmazott.

Hogy a csapadékhiányos állapotokkal mit tudnak kezdeni a gazdák, arról a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: „Van egy öntözésfejlesztési projekt. Magyarországon mintegy 350 ezer hektárt lehet öntözni gazdaságosan. Itt az is fontos, hogy gazdaságos legyen ez az öntözés, azokon a helyeken pedig a vízvisszatartást kell mindenáron megoldani, ahol az öntözés nem megoldott. Különböző talajművelési technológiák, sekély művelés, sekély forgatás vagy forgatás nélküli gazdálkodás – minden egyéb dolgot meg kell valósítani. És ki kell mondanunk azt is, hogy

a most termesztett növények helyett alternatív növényeket kell keresni, és a meghatározó 4-5 főnövény helyett akár 8-10-12 különböző növényt kell majd termesztenie egy gazdaságnak

ahhoz, hogy a diverzifikáció következtében stabil maradjon.”

A kenyér, illetve a liszt drágulását illetően kifejtette: Magyarországon a gabonák árát a nemzetközi árak határozzák meg; amikor komolyabb exportalappal rendelkezünk, akkor az exportárak határozzák meg a belpiaci árakat. Jelenleg ezek az exportárualapok jelentősen lecsökkentek.

Hozzátette: a vetőmagtermesztők, illetve ők, a szántóföldi növénytermesztők a gabona-termékpálya elején foglalnak helyet, utánuk vannak még a kereskedők, a felvásárlók, a malomipar és a sor legvégén a pékek. „Hogy a termékpálya végén szereplők hogy tudják az áremelési igényüket érvényesíteni, azt nem tudom megmondani” – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.