Infostart.hu
eur:
362.13
usd:
313.58
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Budapest, Hungary - October 2021: National Archives of Hungary building and streets of Buda hill
Nyitókép: Vladislav Zolotov/Getty Images

Rendhagyó helyzet a budapesti albérletpiacon

Országosan és havi szinten 0,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak májusban, a fővárosban viszont minimális, 0,2 százalékos csökkenés történt; erre az utóbbi tíz évben nem volt példa május hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.

Az ingatlanhirdetési portál közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a havi budapesti bérletidíj-csökkenés elsősorban a tartósan magas kínálatnak köszönhető, ami fékezi a bérlemények drágulását. A befektetési célú vásárlások felfutása – különösen az év elején – érezhetően bővítette a kiadó lakások számát, ami enyhítette az áremelkedést.

A múlt havi fordulat azért is szokatlan, mert az elmúlt tíz évben nem volt olyan májusi hónap, amikor áprilishoz képest csökkentek volna a lakbérek a fővárosban. Ez a fejlemény különösen az egyetemre, főiskolára készülő diákokat érintheti kedvezően, akik a költözési időszakra készülnek – tette hozzá.

Kifejtette, hogy országosan továbbra is megfigyelhető a bérleti díjak emelkedése, bár lassuló tempóban. Tavaly tavasszal az éves lakbérdrágulás üteme még 10-11 százalék volt, ami idén tavaszra 7-8 százalékra csökkent. A lakbérek folyamatos emelkedését a lakossági jövedelmek stabil növekedése táplálja. A széles választék mérsékelheti az albérleti díjak emelkedését. A piacban azonban még mindig van növekedési tartalék, mivel az egyensúlyi lakbérszintet továbbra is a kereslet fizetőképessége határozza meg. Az ingatlan.com szakértője a változások fényében enyhe, de stabil bérleti-díj növekedésre számít a következő időszakban is.

Budapesten 260 ezer forintnál jár az átlagos albérletárszint, és a fővároson belül továbbra is a XI. és a XIII. kerület biztosítja a legnagyobb kínálatot. Előbbiben 280 ezer, utóbbiban 270 ezer forint az átlagos bérleti díj. Mindössze két városrészben marad 200 ezer forint alatt az átlagos díj, a XXI. kerületben 180 ezer, a XVIII.-ban pedig 199 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. A másik végletet az V. kerület 350 ezer forintos átlagos albérletára jelenti. A legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 230 ezer forintos átlagos bérleti díjjal kell számolni, ezzel szemben Győrben 190 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forinttal lehet számolni. Miskolcon viszont csak 125 ezer forint a havi átlagos bérleti díj – közölték.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×