Az Agrárszektor korábbi írása alapján a Pénzcentrum azt írja, egyre nagyobb port kavar a vadkár az ágazati szereplők körében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint a drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években.

A hazai nagyvadállományt a szakértők 800 ezresre becsülik, ami 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el évente, ebből pedig csak 0,1 millió tonna az, amit a vadászatra jogosultak helyeznek ki takarmányként. Számítások szerint a vadállatok évi 700 ezer tonnányi terményt esznek meg.

Az okozott kár nem arányos a kártérítésekkel. Minden évben meghaladja a húszmilliárd forintot a hazai nagyvadak okozta károk mértéke, miközben csupán alig hárommilliárd forintot fizetnek ki a gazdáknak. Győrffy Balázs, a NAK elnöke korábban a lapnak azt mondta:

a hárommilliárd forintos kár egy tényszám, a húszmilliárd forintos nagyságrendű károkozás viszont egy számított érték.

Feltételezhetően a vadak által elfogyasztott táplálék a fele annak, amit mező- és erdőgazdasági szempontból hasznosított területen fogyasztanak el, tehát ez ott tényleges kárt okoz. A törvényben le van írva, hogy ennek a kárnak a tíz százalékát a gazdálkodó köteles tűrni.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szakértője a lapnak elmondta: a vadkár fogalma jogi kérdés, ugyanakkor azt nem lehet egzakt módon meghatározni, hogy mi az a mérték, nagyságrend, ami komoly problémát okoz. Szerinte a kárérzékenység összetett dolog, amelyet sok ember által alakított és sok emberi tevékenységtől független tényező befolyásol. Ilyen például

• a termőhely, vetésszerkezet,
• az adott év időjárása,
• a termésmennyiség és termésminőség,
• az adott év termesztési input anyagainak ára (például: műtrágya, üzemanyag, vetőmag),
• az adott év összes termesztési költsége,
• a gabona és egyéb termények aktuális világpiaci (tőzsdei) ára.

Nem mellékes persze, hogy az adott területen mekkora és milyen sűrűségű a vadállomány, viszont nem biztos, hogy a károk alakulásában ezek a meghatározó tényezők. Azaz

kisebb vadállomány is tud érzékeny károkat okozni, ha a fenti tényezők kedvezőtlenül állnak össze és az ellenkezője is igaz lehet, esetleg nagyobb vadállomány sem okoz problémát, ha fentiek kedvezően alakulnak.

A NAK tájékoztatása szerint amennyiben a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult között a kár közlésétől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a következőt teheti: a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.

Az eljárás során a jegyző a kár megállapítására három napon belül ágazati vagy igazságügyi szakértőt rendel ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. Ha a késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni, ami jelentős veszteséggel járhat a gazdálkodó számára.

A kárfelmérés alapján történő egyezség meghiúsulása esetén felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek megelőlegezése mellett.

Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

Ha a jegyző előtti eljárás során az egyezség valamely okból nem jönne létre, a jegyző megszünteti az eljárást. Ha a jegyző előtti eljárás megszüntetésre kerül, a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítéséről való döntést.

A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, vagyis később már nem indítható kártérítési per.

Ha az adott növénykultúra betakarítása nem tűr halasztást, a későbbi bírósági eljárás során történő sikeres bizonyításhoz javasolt közjegyző előtt, előzetes bizonyításra irányuló eljárásban a kár felméréséhez igazságügyi szakértőt kirendelni.

A járművekben okozott vadkárok is jelentősek: a Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés miatt Magyarországon. Ezek számában nem látszik jelentős változás évről évre, ugyanakkor az esetszám trendszerűen nő, húsz év alatt megduplázódott.

A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2022-ben mintegy 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (409 eset). További 9 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, ám ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.