Egy francia vállalat libamájra emlékeztető terméke kerülhet elsőként forgalomba az unióban, ez a termék azonban könnyen utat törhet a további labortermékeknek. Egy francia startup cég kívánja az úttörő szerepet játszani. A párizsi székhelyű, laboratóriumban előállított élelmiszerekre szakosodott vállalat (Gourmey) a libamájat utánzó, in vitro körülmények között előállított termékének forgalomba hozatal előtti engedélyezését kérelmezte, az Európai Unió mellett Svájc, az Egyesült Királyság, Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatóságainál - írta közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT).

A szervezetek határozottan kiállnak a hagyományos állattenyésztés és állati-termékelőállítás mellett és az európai emberek egészségének védelme érdekében elutasít minden mű-élelmiszer népszerűsítésére és forgalmazására irányuló kezdeményezést, szögezték le.

Ahhoz, hogy egy laboratóriumban tenyésztett fehérjetermék az Európai Unióban forgalomba kerüljön, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) jóvá kell hagynia. A jóváhagyást az új élelmiszerekről szóló EU-s rendelet szabályozza és az értékelési folyamat magába foglalja a termék biztonságosságának és tápértékének legalább 18 hónapon át tartó alapos felülvizsgálatát. A Bizottság és a tagállamok jóváhagyását követően a termék mind a 27 uniós tagországban forgalomba hozható.

Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt években az európai agrárminiszterek egy része határozottan kiállt a hagyományos állati termékek mellett, a szintetikus fehérjetermékek esetében pedig szigorú szabályozást és hatástanulmányok elkészítését sürgetik.

Az év elején Csehország, Ciprus és Görögország miniszterei, a magyar, a luxemburgi, a litván, a máltai, a román és a szlovák miniszterekkel együtt felszólították a Bizottságot, hogy indítson nyilvános konzultációt a laboratóriumban tenyésztett fehérjetermékekről.

Magyarország vitát is szervezett az "új élelmiszerek"-nek az európai gasztronómiai hagyományokra gyakorolt lehetséges negatív hatásáról, kiemelve, hogy a hagyományosan előállított hús- és tejtermékek továbbra is az európai étkezési kultúra sarokkövei maradnak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT) határozottan kiáll a hagyományos állattenyésztés és állati-termékelőállítás mellett és az európai emberek egészségének védelme érdekében elutasít minden mű-élelmiszer népszerűsítésére és forgalmazására irányuló kezdeményezést. Ez fokozottan igaz a baromfi termékpályán a legértékesebb terméknek számító hízott máj esetében.

A három szervezet egyetért abban, hogy ezen termékek engedélyezése előtt szigorú vizsgálatokra és előzetes hatástanulmányok elvégzésére van szükség. A szövettenyésztéssel előállított termékek későbbi élettani hatásai egyelőre nem ismertek, ahogyan a fogyasztó egészségét veszélyeztető kockázati tényezők (hormonális, szövettani) sem tisztázottak, emiatt az élelmiszer-biztonság területén pillanatnyilag fel sem mérhető kockázatot jelentenek - szögezték le a szakmai szervezetek.

(A nyitókép illusztráció.)