A tejfogyasztást úgynevezett "tejegyenértéken" mérik, tehát minden termék át van számolva tejliterre, így tehát Magyarországon az átlagos tejtermék fogyasztása 190 kiló körül van évente. Ebből tejként 58 kilót fogyasztunk, sajtban és túróban együtt nagyságrendileg 7 kilót, vajból másfél kilót évente. A savanyított termékeknél – kefir joghurt – 16 kiló az éves elfogyasztott mennyiség – tudta meg az InfoRádió Istvánfalvi Miklóstól, a Tej Terméktanács társelnökétől.
A magyar fogyasztás jócskán elmarad az uniós átlagtól. Legjelentősebben a vaj- és a sajtfogyasztás alacsonyabb – kétszer annyi sajt fogy általában az unióban, és körülbelül háromszor annyi vaj. A szakember arról is beszélt, hogy a rendszerváltás korszakában, 1988 körül volt a legmagasabb itthon a tej- és tejtermékfogyasztás, utána jelentős csökkenés következett. Az utóbbi tíz évet tekintve az látszik, hogy
6-7 éve emelkedésnek indult, de inflációs és egyéb okoknál fogva az utóbbi két évben csökkent, illetve stagnált a tej- és termékfogyasztás Magyarországon.
"Mint bárki tapasztalhatta, drasztikus áremelkedés volt megfigyelhető az élelmiszerárakban az elmúlt két évben, ezen belül a tejtermékek árában is. Persze volt olyan tejtermék, amelyik az ársapka hatálya alá bekerült, de például a sajt ára jelentős mértékben megnőtt" – mondta Istvánfalvi Miklós, de a megítélése szerint az utóbbi egy évben már csökkent az ár.
A tavaly áprilisi bázishoz képest az idei áprilisi árak 4 százalékkal magasabbak, vagyis a tej és a tejtermékek már nem húzzák az inflációt, hanem inkább csökkentik, infláció alatti drágulás mutatkozott. Korábban a világpiacon és az európai piacon is keresleti piac volt, ez húzta felfelé az árakat, emelve a hazaiakat is – magyarázta a Tej Terméktanács társelnöke.
Istvánfalvi Miklós kiemelte: azzal, hogy a folyó tej áfáját 18-ról 5 százalékra csökkentették itthon, a szabálytalanul behozott import tej jelenléte megszűnt, az import folyó tej mennyisége rendkívül lecsökkent, csupán a szlovák import emelkedett egy picit az utóbbi két évben (de ez nem éri el az összes magyarországi tejfogyasztás 5 százalékát).
A fő keménysajtok piacán Magyarország nem önellátó, ezért itt jelentős az import. Ezenkívül olyan termékek érkeznek külföldről, amelyek túlkínálati piacról származnak, például az olcsó német sajtok is úgy vannak jelen itthon, hogy – megtartva a hazai piac árait – a késztermék-fölösleget közép- és kelet-európai országokban értékesítik. Ezzel a saját piacukat stabilizálják, de a célországban problémát okoz.
"Nekünk jelenleg azért kell küzdenünk, hogy a magyarországi fogyasztást növeljük. Ennek több akadálya is van. Egyrészt hiába csökkent az infláció mértéke, a korábbi áremelkedés okozta árszint kitart, az árak még mindig magasak, a vásárlóerőnek még növekednie kell, hogy a piac megmozduljon. Emellett
amennyiben Magyarországon nincs meg a nyers tej piaca, akkor ez a termék külföldre vándorol, exportra adják el a tejtermelők,
holott az ágazat három szereplőjének – tejtermelő, -feldolgozó, kereskedő – is az lenne az érdeke, hogy Magyarországon kerüljön feldolgozásra és értékesítésre" – hívta fel a figyelmet a Tej Terméktanács társelnöke.
Mint mondta, a feldolgozói kapacitások nagy része rendelkezésre áll itthon, ezeket jobban is ki lehet használni, például az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések, bővítések voltak a sajtgyártóknál. Ennek következtében félkemény és kemény sajtokat exportálni is tud az ország, például a Balkánra és arab országokba is.
