Infostart.hu
eur:
388
usd:
334.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Prima Primissima díjátadó gálán a Müpában 2021. december 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Jó negyedévet zárt az OTP

minden leánybank nyereséges volt, a konszolidált adózás utáni eredmény 74 százaléka a külföldi csoporttagoknál keletkezett.

Az OTP Bank idén az első negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 239,962 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 126 százalékkal magasabbat az előző év azonos időszakinál - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett tájékoztatóban. Az előző negyedévhez képest ez az eredmény 13 százalékos növekedés.

Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.

A működési eredmény éves bázison 40 százalékkal 334,330 milliárd forintra nőtt, az összes bevétel 28 százalékkal 597,615 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A nettó kamatbevétel 40 százalékkal 435,345 milliárd forintra nőtt, a nettó díjak, jutalékok 17 százalékkal 121,161 milliárd forintra emelkedtek egy év alatt.

A negyedéves konszolidált működési költségek nominálisan 8 százalékkal mérséklődtek negyedéves alapon a szezonálisan magas előző negyedévi bázisról, egy év alatt 15 százalékkal nőttek, a negyedév végére meghaladták a 263 milliárd forintot.

A mérlegfőösszeg 36 175 milliárd forintról 41 481 milliárd forintra nőtt egy év alatt.

A jelentés szerint a negyedéves adózás utáni eredményt 57 milliárd forintos értékben a következő, teljes évre vonatkozó, de az első negyedévben egy összegben elszámolt negatív tételek befolyásolták: Magyarországon bankadó 29 milliárd forint, az extraprofitadó 10 milliárd forint, a kártyaműveletekhez kapcsolódó tranzakciós illeték 2 milliárd forint, a kárrendezési alapba történő befizetés 1 milliárd forint volt. Bulgáriában 11 milliárd forint, Szlovéniában 3 milliárd forint, Romániában pedig 1 milliárd forint volt a betétbiztosítási díj. Ha ezen tételek időarányosan kerültek volna elszámolásra, akkor az adózás utáni eredmény 283 milliárd forint lett volna - írták.

Közölték: csoportszinten minden leánybank nyereséges volt, a konszolidált adózás utáni eredmény 74 százaléka a külföldi csoporttagoknál keletkezett.

A konszolidált teljesítő hitelállomány organikus növekedése elérte az 1 százalékot árfolyamszűrten, negyedéves összevetésben. A teljesítő hiteleken belül a fogyasztási hitelek 4 százalékkal, a jelzáloghitelek 3 százalékkal bővültek, a nagyvállalati hitelek stagnáltak, míg a kkv-hitelek 9 százalékkal estek vissza az előző negyedévihez képest. Magyarországon a jelzáloghitelek növekedési dinamikája a negyedévben meghaladta a fogyasztási hitelekét. A hitelekhez hasonlóan az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány is 1 százalékkal bővült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×