A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja németországi látogatásának keretében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter személyesen tárgyalt Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, valamint a hétfőn Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral és Heiko Thoms nemzetközi pénzügyekért és Európa-politikáért felelős államtitkárral - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az egyeztetések középpontjában elsősorban a német gazdaság kilátásai és versenyképessége, valamint az autóipar, különös tekintettel az elektromos autógyártás jövője állt.

Nagy Márton a megbeszélések kapcsán hangsúlyozta, hogy Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere, a két gazdaság évtizedek óta ezer szállal kötődik egymáshoz.

Németország 2023-ban Magyarország első számú kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben 24 százalékot tett ki, ráadásul a németek a legmeghatározóbb befektetők hazánkban,

a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) állománya 2022-ben 18,7 milliárd eurót tett ki, ami a teljes magyar FDI-állomány 18,6 százaléka.

A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország erős, versenyképes európai és német gazdaságban érdekelt. Fel kell venni a versenyt az amerikai és a kínai gazdaság rohamtempójú fejlődésével, az európai gyártást versenyképessé kell tenni. Ez a törekvés meg fog jelenni a 2024 második félévi magyar uniós elnökség versenyképességi prioritásai között is. Hazánk álláspontja szerint fokozni szükséges a digitalizációt, a támogatáspolitikát célzottabbá kell tenni, valamint olyan új egységes európai iparstratégiára van szükség, amely az ágazati szereplők véleményén alapszik - ismertette az NGM közleménye.

Nagy Márton kiemelte, hogy míg 2018-ban Európában az újonnan eladott autók 1 százaléka volt tisztán elektromos, addig 2023-ban már közel 15 százaléka. A magyar kormány időben lépett, hazánkban az elektromos autógyártás területén 21 beruházás valósult meg vagy van folyamatban, több mint 16 milliárd euró értékben. Ennek eredményeképpen a járműipar és az elektromos járműgyártás ökoszisztémája Magyarországon erős, az ország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor és járműkivitel adja, az akkumulátorexport pedig GDP arányosan önmagában meghaladja az 5 százalékot. A zöld energia a magyar gazdaság jövője - hangsúlyozta a miniszter.

Az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk,

az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az adminisztrációs terhek csökkentésére, a töltőhálózat, beleértve az otthoni töltés lehetőségének, valamint a kapcsolódó, energiahálózatot érintő fejlesztésekre, ugyanis ezek jelentős akadályt jelentenek - állapította meg a miniszter.

A tárgyalópartnerek a töltőhálózat kiemelt fontossága mellett, a karbonsemleges technológiák támogatása kapcsán hangsúlyozták, hogy 2035-re újra kell definiálni a karbonsemlegességet az autómeghajtások esetében és törekedni kell arra, hogy a technológiák egymással versenyezzenek. Továbbá 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok tiltása kapcsán a 2025-ös adatok fényében aszerint, hogy a célkitűzés mennyire tekinthető reálisnak - ismertette az NGM.