Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin

Ismét adósságban úsznak a kórházak, újabb segítségre lehet szükség

December végén már 62,2 milliárd forintnál járt a kórházak adóssága, holott 90 milliárdot kaptak konszolidációra az intézmények.

A Magyar Államkincstár friss adatai szerint december végén a kórházak és háttérintézményeik adóssága a november végi 130 milliárd forint után elérte az 52,2 milliárd forintot, ezen kívül a négy orvosi egyetem további 10 milliárd forintnyi tartozást görget maga előtt − írja az Economx.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt nyilatkozta a gazdasági portálnak: a december végén adott több mint 90 milliárd forintos konszolidáció dacára is elérte összességében az egyetemi klinikákkal együtt a 62,2 milliárd forintot az adósság.

Ez brutálisabb, mint amire számított, hiszen az adósságrendezés után 40 milliárd körül kellett volna, hogy alakuljon az intézmények kintlévősége.

A szakértő szerint, ez nagy valószínűséggel azt is jelentheti, hogy az intézmények év végén az áremelkedéstől tartva megnyomták az eszközrendeléseiket. Hozzátette, hogy januárban mindig felfut az adósság növekedése, így most 70 milliárd forintos kintlévőséget görgetnek maguk előtt a kórházak.

A Magyar Közlönyben 2023. november közepén jelent meg, hogy a költségvetésből 90 milliárd 225 millió forintot biztosítanak a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságának rendezésre, ennek a határideje 2023. december 31-e volt. A lap szerint a konszolidáció befejeződött, a kórházak kifizették tartozásaik egy részét, jellemzően az október előtt lejárt számlákat, de Rásky László szerint még elemzik az adatokat.

A kórházi adósságok legalább fele jellemzően az eszközbeszállítók felé áll fenn, de az intézmények tartoznak az őrző-védő cégeknek, a takarításért felelős vállalatoknak és az étkeztetésért felelős beszállítóknak is.

Ráadásul 2022 óta rezsitartozást is felhalmoztak. A budapesti kórházak üzemeltetése a tavalyi év második félévétől került a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kezébe. Idén pedig már minden kórház üzemeltetését a KEF végzi, ami körülbelül évente 35-40 milliárd forinttal csökkenti az adósságok halmozódását.

A portál kérdésére az OSZ főtitkára elmondta, a négy orvosegyetem tartozása nagyon eltérő:

  • a Debreceni Egyetem november végén 11,1 milliárddal volt adós, erre kapott 8 milliárdot, decemberre 3,2 milliárdos tartozása maradt;
  • a Semmelweis Egyetem tartozása november végén 1,2 milliárd volt, ennek rendezésére kapott 914 millió forintot, december végén 709 millió forint volt a kifizetetlen számlák összege;
  • a Pécsi Tudományegyetem 6,7 milliárd forintos hátralékkal rendelkezett a konszolidáció előtt, ehhez kapott 6,2 milliárdot, mégis 3 milliárdos mínusszal zárta az évet;
  • a Szegedi Tudományegyetem pedig egyelőre nem szolgáltatott adatot.

A portál azt írja, ágazati hírek szerint már akár év elején 50 milliárd forintnyi adósságrendezésre is számíthatnak a kórházak, így az is lehet, hogy ha nem is a februárt, de a márciust minimális adóssággal kezdik az intézmények. Az is nagy változást jelent majd, hogy

az üzemeltetést nem csak átvette a KEF, hanem közel 60 milliárd forintot pluszforrást is kapott a feladatra.

Rásky László ugyanakkor megjegyezte, több verzió is elképzelhető a kórházak adósságainak alakulására. Az egyik szerint, ha az idei év elején nem kapnak a kórházak 50 milliárd forintot az adósságok rendezésére, akkor év végére megint elérheti a tartozásállomány a 90-100 milliárdot is. Ha rendezik az elmaradt számlákat az év első negyedévében, akkor 2024 év végén a tartozásállomány megállhat 40-50 milliárd forintnál.

Címlapról ajánljuk
„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×