eur:
387.18
usd:
356.87
bux:
66216.11
2024. február 22. csütörtök Gerzson
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 26-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Váratlan: Virág Barnabás bemondta a novemberi kamatdöntés várható mértékét

Az MNB alelnöke egy budapesti, nemzetközi gazdasági fórumon beszélt erről. Felszólalt Varga Mihály is.

Az egyik londoni gazdaságpolitikai és monetáris elemzőház, az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) szervezett tanácskozást Budapestre. Ezen Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság gyorsan helyreállt a Covid-járvány után, 7,1 százalékos GDP-növekedést ért el 2021-ben. Ez azonban lassult az orosz-ukrán konfliktus okozta gazdasági hatások következtében. Ugyanakkor 2024-ben a magyar gazdaság visszatér a dinamikus növekedéshez.

A munkaerőpiac stabil maradt, ellenáll a kihívásoknak, a munkanélküliségi ráta alacsony. A foglalkoztatottság rekordmagas az EU-n belül, a foglalkoztatottsági ráta elérte a 75 százalékot, ami jó eredmény - mondta. Az infláció januárban 25,7 százalékon elérte a csúcsát, majd 2023 októberre egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökkent. A folyó fizetési mérleg egyensúlya javult az első fél évben, és idén a külkereskedelmi egyenleg is rekordot érhet el. A befektetések emelkedtek, itt a legmagasabb a befektetési ráta az unión belül, emellett jók a növekedési kilátások a befektetésekben, ami támogatja a teljes gazdasági növekedést - mondta a pénzügyminiszter. Az adózási rendszer versenyképességét kulcskérdésnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy a 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb az unióban,

Varga Mihály leszögezte, hogy a kormány ragaszkodik a hiány folyamatos csökkentéséhez: idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya GDP 5,2 százalékán alakulhat,

2024-re 2,9 százalékkal számolnak, ami szükséges az uniós túlzotthiány-eljárás elkerüléséhez.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a nemzetközi szakmai műhely fórumán tartott előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt két évben az infláció lett a közellenség a világgazdaságban. Az infláció elleni küzdelemről azt mondta: különösen a régióban jelent nagy kihívást a fogyasztói árindex leszorítása, mostanra a tervek szerint dezinflációs trend van az eurozónában és a kelet-közép-európai régióban. A hitelpiacok lassultak mindenhol a régióban, a háztartások és a vállalatok esetében is.

Az infláció az Egyesült Államokban és az eurozónában is 3 százalék körüli, ezek kedvező jelek

- értékelt.

Több mint tíz év után a pozitív reálkamatok visszatértek - tette hozzá, jelezve: a geopolitikai feszültségek tovább erősödtek, ami általánosan növeli a növekedési kilátásokat és a befektetői hangulatot övező kockázatokat. A bizonytalanságot tovább növeli az október elején kiújult gázai-izraeli konfliktus, fokozva az általánosan növekvő geopolitikai feszültséget.

Kiemelte: az infláció Magyarországon a januári 25,7 százalékos csúcs után egyszámjegyűre csökkent, decemberre 7 százalék körül alakulhat. Az alapfolyamatokat a jelenlegi helyzetben jobban megragadó mutató, a maginfláció évesített 3 havi változása a legutoljára a Covid-időszak előtt tapasztalt, 4 százalékos szint alá süllyedt - mutatott rá. Hozzátette: a következő évben az infláció enyhülésével jó esély van a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés elérésére, 3-4 százalékos lehet a gazdasági növekedés 2024-ben.

A pozitív reálkamatok szükségesek a dezinfláció folytatódásához. Emlékeztetett: októbertől új szakaszba lépett a monetáris politika, arra fókuszálnak, hogy a dezinflációt támogató kamatot alakítsanak ki, amihez adatvezérelt óvatos megközelítést alkalmaznak.

Az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat csökkentését folytassa a következő hónapokban, maradhat a 75 bázispontos csökkentés novemberben is.

Év végére 11 százalék alá csökkenhet az alapkamat, és egyszámjegyű lehet 2024 februárra a jelenlegi adatok alapján - mondta Virág Barnabás.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.22. csütörtök, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Vészesen fogynak az ukrán tartalékok, patthelyzetben az EU az ukrán utánpótlásokkal kapcsolatban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

A nyugati szövetségesek a háború eleje óta nem képesek megfelelően ellátni Ukrajnát a megígért mennyiségű fegyverrel, ez pedig egyre kritikusabb helyzetet teremt a frontvonalakon – írja az orosz állami TASZSZ. Az uniós nagykövetek szerdai megbeszélésén patthelyzet alakult ki az Európai Békekeret (EPF) további 5 milliárd euróval történő kiegészítéséről és egy Ukrajnának külön erre a célra szánt ugyanekkora alap létrehozásáról. A „francia-német blokád” egyelőre megbénította az egyeztetéseket. Németország nyitott a kompromisszumra, rugalmasságot javasolva, hogy az Ukrajnának nyújtott kétoldalú adományait részben beszámítsák az EPF-alaphoz való hozzájárulásokba. Franciaország viszont kitart amellett, hogy az európai fegyvergyártóktól vásároljanak új eszközöket a tagállamok – derül ki a Politico beszámolójából. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×