Magyarország 36,35 százalékos szinttel áll a fogyasztásarányos töltöttség alapján készített lista negyedik helyén. Az augusztus végi adatok szerint az élen Ausztria (64,37 százalék) van, utána Szlovákia (47,98), majd Csehország (39,4) következik – írja a VG. Hazánk után, az ötödik helyen Dánia foglal helyet 32,9 százalékkal.

Mint olvasható, Ausztria előnye egyrészt azzal magyarázható, hogy náluk van az Északi Áramlat 1 végpontja, másrészt nyugati szomszédunk áramtermelésében – a vízi erőműveknek köszönhetően – minimális szerepet játszanak a gázüzemű erőművek.

A gazdasági lap emlékeztet, miután a betárolási időszak alatt ismét leállt az Északi Áramlat 1, azok az országok, amik eddig nem szereztek forrást, a múlt héttől jóval drágábban tehetik ezt meg. Ráadásul most tölteni sem tudnak néhány napig. Magyarország abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy a fő szállítási iránya nem észak, hanem dél, a Török Áramlat és a krki terminál.

A VG-nek a napokban több kormányzati forrás is azt mondta, hazánkban nem kell számolni ellátási problémával sem a háztartások, sem az ipari termelőegységek szintjén, ugyanakkor a magas piaci gázár globális inflációs hatásai kivédhetetlenek.

Nem ilyen kedvező a helyzet Németországban, ahol a fogyasztásarányos töltöttség épphogy meghaladja a 20 százalékot, így a berlini vezetésnek jó oka van arra, hogy felkészítse a németeket, hogyan melegedjenek majd télen az otthonukban, ha nem lesz földgáz.