Három napra leállt a gázszállítás az Északi Áramlat-1 vezetéken. A Gazprom orosz energiaipari cég karbantartással indokolta a leállást, ahogy azt tette idén már egyszer, amikor két hétre állította le a gázszállítást. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa azt mondta: ő ugyan nem műszaki szakértő, de nem látja okát az újabb leállásnak, bár elvileg lehet szükség még egy karbantartásra. Ismert ugyanakkor, hogy a gázszállítások további csökkentésének egyik orosz "előfutára" is épp a karbantartásra való hivatkozással történő leállás volt már korábban is.

Az európai gázhelyzetet értékelve kifejtette: a kontinensen összességében komoly deficit van, majdnem minden gázszállító vezetéken csökkent a mennyiség. Ez alól talán épp a Magyarországot is ellátó balkáni útvonal a kivétel.

• Az ukrán hálózaton egyharmados csökkentés volt,
• a fehérorosz–lengyel vonalon teljesen leállították a gázszállítást,
• az Északi Áramlaton pedig 80 százalékos csökkentés történt.

Deák András szerint mindez azt jelenti, hogy nem lesz elég gáz Kelet-Európában és Németországban. Ezt valamiképpen "ki kell majd bekkelni", részben keresletcsökkentéssel, részben pedig diverzifikációval, vagyis kell tudni hozni annyi földgázt máshonnan, amivel talán át tudjuk vészelni ezt a telet – értékelt.

"Ha az oroszok teljes mértékben elzárják a földgázt, ami abszolút lehetséges az eddigiek alapján, akkor

Magyarország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Olaszország és Németország egész egyszerűen »nem lesz meg«; effektíve gázhiány lesz,

amit a gazdaságon túlmenően a lakossággal is valamiképpen érzékeltetni kell, mert a korábbi fűtési szinteket nem fogjuk tudni biztosítani. Ha az oroszok nem zárják el teljesen a földgázt ezeken a területeken, akkor van értelme számolgatni, hogy mi az a vészhelyzeti eljárás, ami mellett kijövünk a szűk keretek mellett. Mindenképpen nagyon nehéz lesz ez és a következő tél is" – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Arra a kérdésre, hogy ha ezen a télen túl leszünk, akkor látja-e már azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek segítségével teljes egészében le lehet szakadni az orosz gázról, a szakértő azt mondta: az orosz forrás nélkülözése szerinte csak részben lehetséges.

"Úgy fogunk kijönni a télből, hogy teljes egészében felhasználtuk a tárolói állományt. Ez nem jellemző. Tavasszal 20-25 százalékos telítettséggel szoktunk kiérkezni a télből, még rossz években is 15 százalékossal. Most az is kérdéses, hogy ez utóbbi meglesz-e. A hiányzó mennyiséget kellene visszatölteni, miközben nem fog bejönni annyi földgáz – ha így marad a helyzet – az egész év folyamán, hogy föl tudjunk készülni a következő télre. Ezt egy kicsit valóban enyhíti az, hogy téltől kezdődően cseppfolyósítottgáz-terminálokat hoznak létre maguknak a németek a Balti-tengeren, illetve a finnek fejlesztik valamennyire lengyel hálózatot. A munkálatok folyamatban vannak, de nem fogják elérni azt a szintet, hogy teljes orosz leállás esetén a mostani utáni telet könnyebben átvészeljük" – vázolta Deák András.

Meglátása szerint az előttünk álló két tél lesz nagyon nehéz. Ha utána ugyanilyen magas, vagy mérséklődött, de még mindig magas szinten marad a földgáz árszintje, akkor a gáz fogyasztása radikálisan vissza fog esni. Két tél után tehát valamennyire konszolidálódhat a helyzet, ugyanakkor

négy-öt év kellhet ahhoz,

hogy minden országot, még a szárazföldön beljebb lévő országokat is diverzifikálni lehessen – értékelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.