Infostart.hu
eur:
350.7
usd:
302.07
bux:
136988.19
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Road rollers building the new asphalt road
Nyitókép: i-Stockr/Getty Images

Koncessziós autópályák: itt épülnek majd az új szakaszok

A társaság a következő 11 évben 538 kilométeren felújítja a meglévő útpályát, és megépít további 272 kilométer új gyorsforgalmi utat, 273 kilométer hosszan pedig új sávokkal bővíti a már megépült hálózatot.

Szeptember elsején csaknem 1240 kilométer már meglévő gyorsforgalmi út üzemeltetését és fenntartását vette át a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A társasághoz a koncessziós szerződés értelmében a következő útszakaszok kerültek: az M1-es és M7-es autópálya M0 és az országhatár közötti szakaszai, M15, M25, M3, M4, M30, M35, M44, M70, M85 és M86 teljes területe, M8-as autópálya Kisapostag és Apostag közötti szakasza.

A magyar állammal kötött szerződésben a társaság azt is vállalta, hogy a 35 éves koncessziós időszakon belül a következő 11 évben fejlesztéseket hajt végre. Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, 538 kilométernyi szakaszt kell "szintre hozni", ezt azt jelenti, hogy egyforma minőségűnek kell lenniük az útburkolatoknak, a forgalomtechnikai eszközöknek és a tábláknak.

"Ezen idő alatt építünk majd 272 kilométer új gyorsforgalmi utat és lesz 273 kilométer hosszan olyan útszakasz, ahol újabb sávokkal bővítjük majd a már meglévőket" – árulta el a kommunikációs igazgató. Ezek közé tartozik:

  • az M1-es Budapest is Győr közötti szakasza
  • az M7-es Budapest és Szabadbattyán közötti része
  • az M3-as Nagytarcsától Gyöngyösig

Ezeken a szakaszokon a jövőben 2+3 forgalmi sávon lehet majd közlekedni.

A koncessziós társasághoz kerülnek olyan újonnan épülő szakaszok is, amelyeket még az állam kezdett el kivitelezni, ezeket az állam befejezi, és utána ezek üzemeltetése kerül majd a céghez, és lesznek olyan útszakaszok, amelyeket már a koncessziós társaság épít. Az új szakaszok lesznek:

  • az M0-st tehermentesítő M81-M8-as autópálya, ami Komáromtól tart Székesfehérvár érintésével egészen Dunaújvárosig, majd onnan Kecskemét északi részéig
  • az M4-es Kisújszállás és Berettyóújfalu között 61 kilométeren
  • az M3-ason Vásárosnamény és Beregdaróc között 31 kilométeren.

Szimicsku László kiemelte, az autópályák tulajdonjoga a magyar államnál marad, a társaság csak az üzemeltetés, a fenntartás és a fejlesztés feladatait kapta meg. Emellett szintén az állam határozza majd meg a jövőben az autópálya-használati díjat, a matricák árát, és ezek beszedését is a magyar állam folytatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter, aki idézett 2024-es jegyzőkönyveket arról is, hogy az Orbán-kormány végre akarta hajtani a migrációs paktumot. Mint mondta, a Tisza-kormány azt fogja tenni, amit mond, véget vet a hazudozásnak – mondta. Ez a nyári szünet előtti utolsó „rendes” ülésnap, keddtől nyáron már csak rendkívüli ülésnapok jönnek. Az Országgyűlés hétfőn szavazhat a miniszterelnöki ciklusok 8 évre korlátozásáról.

Orbán Anita: Magyarország visszatér

Magyarország újra európai országként viselkedik, a nemzetérdeket mindig szem előtt tartva, de azt a szövetségi rendszeren belül érvényesítve – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Luxemburgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

A megtakarítások nem optimális allokációja miatt a lakosság évente százmilliárd forintokban mérhető kamatbevételtől esik el. A forintbetétek jelentős része látra szóló, ugyanakkor a számlaméret szerinti eloszlás, illetve az egyenlegek havi változása alapján ezek 40-50 százalékánál reális opció lenne a magasabb kamaton történő hosszabb távú lekötés. Emellett több mint 230 milliárd forintnyi lekötött betét még mindig 1 százalék alatti kamaton fut, annak ellenére, hogy egyes bankok 4-7 százalékos kamatot is kínálnak. A betétek lekötésével vagy újrastrukturálásával – különösen 10 millió forintos betétméret felett – 2-5 százalékponttal magasabb kamat is elérhető lenne, miközben a lakossági állampapírok is versenyképes alternatívát jelentenek. A megtakarítások tudatosabb allokációja nemcsak a lakosság kamatbevételeit növelné, hanem élénkítené a banki versenyt, erősítené a kamattranszmissziót és az MNB monetáris politikájának hatékonyságát is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×