Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Timisoara, Romania - October 17, 2020: Close-up of an IBM PB A03490-001 CPU Terminator with sand in the background.
Nyitókép: RemusRigo/Getty Images

Borús a jövő, tovább tarthat a chiphiány

Pat Gelsinger szerint egészen 2024-ig érezhető lesz a félvezetőipar ellátási hiánya, míg korábban még 2023-as dátumot becsült a cég.

Pat Gelsinger a CNBC-nek adott interjúban elmondta, hogy a globális szinten jelentkező nehézségek hatásai a kulcsfontosságú gyártási eszközök korlátozott elérhetősége miatt elhúzódnak, ami akadályt jelent a megnövekedett kereslet kielégítéséhez szükséges kapacitások bővítésében. „Részben ez az oka annak, hogy jelenleg úgy gondoljuk, hogy az általános félvezetőhiány 2024-ig nyúlik a korábbi 2023-as becsléseinkhez képest, mivel a hiány már a berendezéseket is elérte” – idézi Pat Gelsinger szavait a HWSW. Az Indel-vezér szerint a koronavírus-járvány miatti sanghaji zárlat és az ukrajnai orosz invázió is rávilágít, hogy szükség van a földrajzilag kiegyensúlyozottabb félvezetőgyártás előmozdítására.

A hírmagazin megjegyzi, hogy Pat Gelsinger egy nappal azután szólalt meg a témával kapcsolatban, hogy a kaliforniai székhelyű chipgyártó a Wall Street által vártnál óvatosabb pénzügyi előrejelzést tett a második negyedévre, ám első negyedéves eredménye és bevétele felülmúlta az elemzői várakozásokat. Miután Gelsinger 2021 februárjában beült a vezérigazgatói székbe, a cég számos beruházást jelentett be: megugrottak a félvezető-gyártak építésére szánt költések az Egyesült Államokban és Európában is, míg a világ chipgyártói kapacitása jellemzően Ázsiában koncentrálódik. A vállalat márciusban közölte, hogy a következő években összesen 33 milliárd eurót ruház be Európában a chipgyártó kapacitás növelésébe féltucat uniós országban, melynek részeként két új félvezetőgyár épülhet Németországban, amik öt év múlva kezdhetik meg a termelést. Ezzel az eurofab éppen abban az országban jöhet létre, melyet autóiparán keresztül a legérzékenyebben érintett a félvezetőhiány.

A nagy félvezetőipari vállalatok vezetői rendszeresen kommentálják a globális gazdaságot is élesen befolyásoló chiphiányt. Pat Gelsinger tavaly nyáron is arról beszélt, hogy szerinte az iparágnak még évekre lehet szüksége, hogy alkalmazkodni tudjon a hirtelen megugrott igényekhez. A veterán szakember szerint a felhős szolgáltatásokra, az 5G-re, a különféle gépi tanulásos megoldásokra, valamint az edge computingra szinte egyidőben ugrott meg látványosan a kereslet. Mindez váratlanul érte a félvezetőpiac szereplőit, amelyek alapos prognózisokkal, több évre előre igyekeznek meghatározni a várható piaci igényeket.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×