A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölt előzetes adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 4,1 százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak szeptemberben. Ennél erősebb ütemet legutóbb 1993 decemberében mértek, amikor 4,3 százalékon állt a mutató.

Elemzők 4,2 százalékos emelkedést vártak szeptemberről az előző havi 3,9 százalék után. Január óta folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben emelkednek az árak Németországban, júliusban 3,8 százalékon, júniusban pedig még 2,7 százalékon állt a mutató.

Tavaly szeptemberhez képest az árucikkek 6,1 százalékkal, a szolgáltatások pedig 2,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia és az üzemanyagok ára 14,3 százalékkal emelkedett, az élelmiszerek pedig 4,9 százalékkal drágultak.

Az előző hónaphoz képest stagnáltak a fogyasztói árak szeptemberben, csakúgy, mint augusztusban. Ennél gyengébb értéket tavaly novemberben mértek, akkor 0,8 százalékkal csökkentek az árak havi összevetésben, majd egészen augusztusig 0,4 százalék és 0,9 százalék közötti mértékben emelkedtek. Elemzők 0,1 százalékos emelkedésre számítottak szeptemberről.

A Destatis közleményében kiemelte, hogy

az erős éves emelkedést egy sor átmeneti tényező idézte elő, ideértve a tavalyi alacsony árak miatti bázishatásokat.

Az idei év végéig felfelé húzza az árakat, hogy a koronavírus-járvány miatt tavaly ideiglenesen csökkentették az általános forgalmi adó kulcsait, ráadásul rendkívül olcsók voltak az ásványiolaj-termékek. Ugyancsak felfelé hajtja az árakat, hogy Németországban januártól fizetni kell és 2025-ig folyamatosan mind többet a szén-dioxid-kibocsátásért.

A koronavírus-járvány súlyos gazdasági csapásait ellensúlyozandó tavaly július 1-jétől az év végéig 19 százalékról 16 százalékra mérsékelték az áfát Németországban, a kedvezményes áfakulcsot pedig 7 százalékról 5 százalékra.

Az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) ugyancsak 4,1 százalékkal nőtt az előző év szeptemberéhez képest, ami 2008 júliusa (3,50 százalék) óta a legnagyobb érték.

Elemzők 4 százalékra számítottak az augusztusi 3,4 százalék után.

Havi összevetésben 0,3 százalékkal nőtt a mutató az előző havi 0,1 százalékos emelkedés után. Elemzők 0,2 százalékos emelkedést vártak.

Az euróövezet legnagyobb gazdaságának inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.