Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Pfizer-BioNtech koronavírus elleni vakcinái fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház egyik oltópontján 2021. március 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kiderült, mennyibe kerültek a vakcinák idén

A hiány két hónap alatt elérte az évre tervezett 36,2 százalákát.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 539,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első két hónapját, ami az egész évre tervezett 1491,2 milliárd forintos hiány 36,2 százaléka - erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Február végéig ebben az évben 3908,8 milliárd forint bevétel folyt be, ami 348,1 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 4448,5 milliárd forintot tettek ki, 633,2 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal emelkedtek.

Januárban még 198,8 milliárd forint többlettel zárt a központi alrendszer, eszerint 738,5 milliárd forint volt a februári deficit az egy évvel korábbi 345 milliárd forinttal szemben. A múlt év első két hónapjában a központi alrendszer hiánya 254,6 milliárd forintot tett ki, az egész éves 5548,6 milliárd forint deficit 4,6 százalékát.

A központi költségvetés 505,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 47,6 milliárd forintos hiányt mutattak február végén, az elkülönített állami pénzalapok 13,4 milliárd forintos többletet értek el.

A jelentésből kiderül, hogy

  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ főként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó oltóanyag beszerzése 35,1 milliárd forintot,
  • az Országos Kórházi Főigazgatóság elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó, valamint egyéb egészségügyi eszközbeszerzésekre 24,0 milliárd forintot,
  • az Országos Vérellátó Szolgálat a koronavírus-járványhoz szükséges tesztek beszerzésére 9,1 milliárd forintot fordított

az év első két hónapjában.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×