Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Védőmaszkot viselő asszony megy egy moszkvai utcán 2020. április 7-én. A koronavírus-járvány megfékezése érdekében az orosz hatóságok április végéig tartó kijárási korlátozásokat vezettek be.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Így hatott ez európai fogyasztókra a pandémia – brüsszeli felmérés

Az Európai Bizottság 23 gazdasági ágazatban mérte fel a fogyasztói tapasztalatokat a Covid-19 járvány idején.

Az Európai Bizottság átfogó kutatása 2020 utolsó negyedévében térképezte fel a közösség tagállamaiban a fogyasztói magatartást és tapasztalatokat. A Bizottság publikálta a 23 gazdasági ágazatra kiterjedő, célzott felmérésen, valamint Eurostat-adatokon alapuló vizsgálat főbb eredményeit, amelyek betekintést nyújtanak abba, hogy a Covid-19 világjárvány milyen hatással volt az európai háztartásokra – olvasható a GVH sajtóközleményében.

A vírushelyzet Európa-szerte jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Teret nyert az online vásárlás: a fogyasztók 71 százaléka rendelt 2020-ban az interneten keresztül. A magyar fogyasztók ennél valamivel alacsonyabb része használta ki az online vásárlási lehetőségeket (62 százalék), emellett

mind a hazai, mind a más tagállamból történő rendeléssel kapcsolatban bizalmatlanabbak az európai átlagnál.

Az emberek 81 százaléka emellett a korábbinál közelebb vásárolt otthonához, illetve erősebben támogatta a helyi vállalkozásokat – ami a felmérés alapján elmondható a magyar fogyasztókról is (76 százalék).

A kutatás eredményein megmutatkoznak ugyanakkor a vírushelyzet gazdasági hatásai is. Az európaiak átlagosan 38 százaléka aggódott a következő hónap számláinak kifizetése miatt (bár ezen a téren jelentősek volt a tagállamok közötti különbségek), 42 százalékuk pedig későbbre halasztotta jelentősebb vásárlási döntéseit. Utóbbi különösen igaz a magyar válaszadók esetében:

a hazai fogyasztók 57 százaléka napolta el inkább a nagyobb kiadásokat.

Pozitívumként elmondható, hogy az eredmények alapján a fogyasztók nagyobb része tisztában van vásárlásainak környezeti hatásával, kétharmaduk pedig környezetbarát termékeket vett még akkor is, ha ezek drágábbak voltak. Jó hír, hogy a magyar fogyasztók környezettudatos elköteleződése nem marad el lényegesen az európai átlagtól.

A felmérés eredményeit a hétfőn kezdődött Európai Fogyasztói Csúcstalálkozó keretében vitatják meg, amelyet a Bizottság az EU Tanácsának soros, portugál elnökségével közösen szervezett. A kutatás további intézkedéseket alapozhat meg annak érdekében, hogy a fogyasztók – vagyis az európai közösség GDP-jének több mint felét adó, 195 millió háztartás – a lehető legjobban hozzájárulhassanak a Covid-19 járványt követő gazdasági felépüléshez, illetve a zöld és digitális átmenetekhez.

A felmérésről az Európai Bizottság honlapján olvasható bővebb információ.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×