A magyar diplomácia vezetője közölte: az előkésztő munkák zajlanak, a vegyipari laboratóriumi kutatások jó eredményeket mutatnak, a kormány jelenleg arról tárgyal a céggel, hogy a kabinet mekkora állami támogatást tud biztosítani a beruházáshoz. Beszámolt arról is, hogy a Mol által kifejlesztett, a kőolaj-kitermelés hatékonyságát jelentősen javító - a nemzetközi piacon is kiemelkedő, versenyképes - eljárás a világ hetedik legnagyobb, az oroszországi köztársaságban található kőolajmezőn fogják alkalmazni.

A keleti nyitás jegyében az Oroszországgal folytatott gazdasági, kereskedelmi és energetikai együttműködés fontos szerepet játszik a magyar külgazdasági törekvések sikerre vitelében - hangoztatta Szijjártó Péter.

Mint kiemelte, a Tatár Köztársaság Oroszország egyik leggazdagabb, leggyorsabban fejlődő és legsikeresebb köztársasága, ahol évente 40 millió tonna kőolajat termelnek ki.

A köztársaság kőolajtartaléka meghaladja az 1,3 milliárd tonnát - ismertette Szijjártó Péter, majd hangsúlyozta: Tatárföld az energiaellátás szempontjából egész Európa vonatkozásában fontos szerepet játszik.

A külügyminiszter különlegesnek nevezte a két ország kapcsolatát, emlékeztetve arra, hogy Magyarország az egyedüli európai uniós tagállam, amely képviseletet működtet a Tatár Köztársaságban.

Fővárosa, Kazany közvetlen légi járattal elérhető Budapestről, a két ország egyetemei között számos - köztük egészségipari - együttműködés folyik - sorolta.

Tájékoztatása szerint a Tatár Köztársaság számára Magyarország a hatodik legfontosabb kereskedelmi partner, Moszkva és térsége után a második legjelentősebb oroszországi partnere a magyar félnek: tavaly a felek közti kereskedelmi fogalom meghaladta a félmilliárd dollárt.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy

a koronavírus-járvány nyomán új világgazdasági rendszer jön létre: a most regionális multinacionális cégekké váló nagyvállalatok óriási lehetőségeket kapnak,

és azok lehetnek a győztes országok, amelyek a nagy nemzetközi piacokon gyorsan tudnak reagálni, és versenyképes, regionális kihatású vállalatokkal rendelkeznek.

A magyar kormány számára ezért rendkívül fontos a Mol nemzetközi és regionális terjeszkedése - hangsúlyozta. Albert Karimov a kétoldalú kapcsolatokat méltatva arról beszélt, hogy 2019-ban az áruforgalom 15 százalékkal növekedett 2018-hoz képest, majd üdvözölte a Mol és a Tatneft "még szorosabb kapcsolatát". Beszámolt arról, hogy magyar partnerével megbeszélést folytattak az autó- és gépgyártásban rejlő lehetőségekről, a gázzal működő gépjárművek gyártásáról és a régióban beruházni kívánó magyar cégekről.

A megállapodást Világi Oszkár, a MOL Csoportszintű Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója és Nail Maganov, a Tatneft Zrt. vezérigazgatója látta el kézjegyével.

A Mol MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a cég 2003 óta van jelen Oroszországban a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés területén. A közösen felépítendő gumibitumen üzem a MOL által kifejlesztett technológiát alkalmazza majd.

Az új gyár hozzájárul majd, hogy a Tatár Köztársaságban egyre több utat fedjenek jó minőségű, időjárási szélsőségekkel szemben ellenálló és hosszú élettartamú gumibitumenes aszfalttal. Hozzátették: a Mol többletolaj kihozatali eljárása (EOR) "különösen alkalmas" a kifejezetten magas hőmérsékletű és/vagy sótartalmú olajmezők termelésének növelésére. Így a kimerülőben lévő mezők élettartamát megnyújtja és a meglévő infrastruktúra használatával teszi lehetővé a többletolaj termelését.

A megállapodás értelmében ezt az innovatív technológiát fogják alkalmazni a Tatár Köztársaság területén fekvő Romansinszkoje kőolajmezőn - írták.