Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
328.03
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A 2020. évi költségvetés zárószavazásának eredménye a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 12-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Új szemléletet tükröz a kormány lépése

A pénteken elfogadott 2020-as költségvetés egyik legfontosabb jellemzője a hiányszám. A kormány ugyanis a korábbi terveit felülvizsgálva 1 százalékos hiánycélt tűzött ki, ez pedig komoly fordulat a korábbi évekhez képest – mondta az InfoRádiónak Csiki Gergely, a Portfolio elemzője.

A magyar viszonyokhoz képest egyedülálló az 1 százalékos, jövő évre kitűzött költségvetési hiánycél, ennyire alacsony ugyanis még nem volt, amennyiben ez összejön, emelte ki Csiki Gergely az InfoRádiónak nyilatkozva.

A másik különlegessége a jövő évi költségvetési hiánycélnak, hogy amennyiben a kormány nem költi el a rendelkezésre álló szabad tartalékot, akkor ez kioltja majd a költségvetés hiányát, és

nullás lehet a jövő évi büdzsé,

tette hozzá az elemző.

"Nyilvánvalóan ez nehéz lesz, mert általában a szabad tartalékokat a kormány előszeretettel költi el, de amennyiben ennek egy részét zárolja negyed évre, amit az MNB is javasol, akkor könnyedén előfordulhat, hogy jövőre nem lesz költségvetési hiány" – mutatott rá a Portfolio munkatársa.

De az is ritkaság, jegyezte meg meg Csiki Gergely, hogy a kormány – hosszú évek után – most

nem emelte az adott év hiánycélját tovább, hanem csökkentette.

Jó pár évvel ezelőtt 1,5 százalékot tűzött ki célul, ennek fényében ez az 1 százalékos hiánycél ambiciózusabb.

Az, hogy szufficites legyen a költségvetés, illetve

az 1 százalékos költségvetés teljesen új szemlélelet tükröz,

mondta Csiki Gergely. 2016-ban volt egy 1,5-1,6 százalék környéki költségvetési hiány, ami a legalacsonyabb volt az eddigi évtizedekben, a mostani ahhoz képest is javulást jelentene, ismételte meg.

A jelenleg rendelkezése álló kitekintő alapján 2023-ban lesz 0 százalék a költségvetés egyenlege, ezt követően válhat reálissá a kormányfő vállalása, amit később a pénzügyminiszter is megerősített, a többletes büdzsé, mondta a Portfolio munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×