Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
311.64
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

Magyarországon minden hetedik ember allergiás

Magyarországon elmarad az allergiások aránya az európai átlagtól, de fokozatosan nő a számuk, és egyre több allergiagyógyszer fogy.

Ősszel az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) keretében feltérképezik a hazai lakosság körében az allergiás megbetegedéseket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Világgazdasággal. Az adatfelvétel a tagállamok számára kötelező, az Európai Unió azonban nem ad hozzá anyagi támogatást. A kérdezőbiztosok 2019. szeptember közepe és december közepe között tízezer személyt keresnek majd fel, a válaszadás önkéntes lesz, az első adatközlések 2020 májusára várhatók.

A lap emlékeztet: utoljára 2014-ben készült elemzés itthon a 15 éves és annál idősebb pollenallergiásokról. Akkor a szénanáthások aránya 14,7 százalék volt, míg az uniós átlag elérte a 17 százalékot.

Az őszi kérdőíveken nemcsak a szénanáthára, hanem az ekcémára és az ételallergiára vonatkozóan is tesznek fel kérdéseket.

A Világgazdaságnak nyilatkozó allergológusprofesszor, Nékám Kristóf kiemelte: a hazai egészségügyi ellátásban az allergológia háttérbe szorul. Nehéz megítélni az allergiások számát is, mivel a betegek egy része nem került be az ellátórendszerbe.

Egyes becslések szerint körülbelül kétmillió allergiás ember él Magyarországon. A forgalmi adatok szerint

az utóbbi öt évben 6,5 százalékkal emelkedett az allergia tüneteinek enyhítésére gyógyszert szedők száma.

Orrfolyás és szemviszketés esetén a vényköteles termékekre – melyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havi 430–600 forinttal támogat – átlagosan havonta 1400–1730 forintot költöttek a betegek. A vény nélküli készítmények 920–1450 forintba kerülnek.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×