Nemcsak hogy megjelent már Magyarországon a dolgozói szegénység, de folyamatosan növekszik is - derül ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség által készített felmérésből. Ez azt jelenti, hogy növekszik a középrétegektől való lecsúszás, az elszegényedés felé haladás - ismertette a szövetség elnöke.

Ezért bárfelzárkóztatásra van szükség Magyarországon. Olyan bérprogramot kell indítani, ami az alacsony keresetűek jövedelmét megnöveli, és ezáltal segítve a belső kereslet élénkülését, hozzájárul a gazdasági növekedéshez - hangsúlyozta Kordás László.

Elmondta: elfogadjuk azt a véleményt, ami szerint ennek a terheit nem viselheti önmagában csak a munkaadói szféra. Nyilvánvalóan ezért kezdeményeztük azt, hogy egy háromoldalú megállapodásban - ami több évre szól - kellene rendezni az ügyet.

Meg kell beszélni, hogy a kormányzati-munkáltatói oldal és természetesen a munkavállalói oldal milyen áldozatokat tud azért vállalni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak - még akkor is, ha minimálbéren vannak foglalkoztatva - bérének nettó értéke elérje a KSH által számított egyfős egykeresős családmodellre vetített létminimum értékét. Ez ma számokra lefordítva: a minimálbér nettó értéke 68700 forint, míg az egyfős egykeresős létminimum 88 ezer forint körül van - hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke.

Gyakorlatilag húszezer forint különbség van a kettő között. Ezt egy lépcsőben nyilvánvalóan nem lehet megoldani. Ezért gondolunk arra, hogy egy három évre szóló bérfelzárkóztatási programot kellene indítani, ahol a kormány akár adókedvezményekkel tudja segíteni a munkáltatókat, a munkáltatók pedig természetesen egy hatékonyabb munkaszervezéssel vagy új piacok keresésével ki tudják termelni ennek a bérnek a szükséges fedezetét - ismertette.

Határozottabb, bátrabb lépésre van véleményünk szerint szükség. Mert az, hogy a személyi jövedelemadóban egy százalékpontos csökkenés történik, azt gondolom, hogy érezhető emelkedés a rendelkezésre álló jövedelmek tekintetében nem hoz - fogalmazott.

Hozzátetszem, hogy egyébként ha ennek a rétegnek a rendelkezésre álló jövedelme nő, akkor ennek az eredményeit várhatóan a kisvállalkozások fogják élvezni. Ráadásul az állam sem járna rosszul, hiszen így a belföldi kereslet növekszik, és a 27 százalékos áfával a bevétele növekedne. Így azt, amit ki kellene fizetni a bérnövekedéssel a közszférában, a megnövekedett áfa-bevétel miatt kompenzálásra is kerülne részben - véli Kordás László.

Ezért tekintünk nagy reményekkel a december 2-ai kormányülés elé. Reményeink szerint a kormányzat részt vesz a bérfelzárkóztatási programban, és várhatóan elindul egy felfelé növekvő bérspirál, ami jót tesz a gazdaságnak, jót tesz az embereknek, és végső soron jót tesz mindenkinek - hangsúlyozta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.