Kriesch Attila a Lufthansa-sztrájk kapcsán kiemelte: a vonatkozó uniós rendelet szerint járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet ingyenes átfoglalás egy másik járatra, vagy a jegyár visszatérítése.

Ha az elutazás mellett dönt az utas, a légitársaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania, vagy az utas által kért későbbi időpontra. A jogszabály nem mondja ki, hogy ugyanannak a légitársaságnak kell elvinnie az utast. Tehát ha a Lufthansa leállt, másik társaság járatával is utazhatnak, összehasonlítható szállítási feltételek mellett - tette hozzá a hatóság szakértője.

Ha az utas a járattörlés miatt nem utazik, és visszakéri a pénzt, akkor a jegyár visszatérítését 7 napon belül meg kell kapnia.

Az átfoglalás miatti várakozási idővel összefüggésben szintén költségei merülhetnek fel az utasoknak. Kriesch Attila példaként említette, ha a repülőtéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor a légitársaság köteles szállást felajánlani, és ésszerű arányban étkezést, frissítőt biztosítani a várakozás idejére - mondta.

Hangsúlyozta, hogy az utasoknak minden esetben nyugtával vagy számlával kell igazolniuk a felmerült költségeket, ha a légitársaság nem biztosította a szállást, ellátást. Ezt később köteles megfizetni az utasnak.

A légitársaságnak az ellátás mellett kommunikációs eszközöket is fel kell ajánlania az utasoknak, tehát az ingyenes telefonálás és e-mail küldés lehetőségét. Ha ez nem történik meg, de az utasnak költsége keletkezett, és ezt számlával igazolja, utólag a cég köteles kifizetni azt - sorolta.

Járattörléskor és háromórás vagy hosszabb érkezési késéseknél az utasok kártalanításra jogosultak, ami távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet. Kivétel az, ha a késést rendkívüli körülmény okozta, például időjárási esemény, és ezt a társaság igazolja.

Kriesch Attila arról nem tudott állást foglalni, hogy a Lufthansánál folyó sztrájk rendkívüli körülménynek minősül-e, erről a törölt járat indulása szerinti kijelölt tagállami végrehajtó hatóság dönt. A magyar hatóság a Budapestről induló járatok esetében illetékes - jelezte.

Közölte: minden utasnak segítenek abban, hogy melyik hatósághoz kell fordulnia, vagy miként tudja érvényesíteni a felmerült költségeit bírói úton kívül.

Szólt arról az esetről is, amikor nem törlik a járatot a sztrájk alatt, hanem a járat a távolságtól függően legalább 2-3-4 órás várható indulási késéssel tud csak közlekedni. Már ekkor gondoskodnia kell a légitársaságnak étkezésről és frissítőkről, a jegyár visszakérésére pedig öt óra elteltével van mód.

Közlése szerint az utasok az EU-n belül másik tagállami, valamint izlandi vagy norvég céggel szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal a Magyarországon működő Európai Fogyasztói Központhoz (www.magyarefk.hu) fordulhatnak. Éves szinten 300-400 panasz érkezik a központhoz légi utasoktól, de ez a szám folyamatosan nő - jelezte Kriesch Attila.