Az MNB kedden 0,15 százalékponttal 1,35 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Matolcsy György jegybankelnök ezután bejelentette, hogy az alapkamat-csökkentési ciklus véget ért, és az MNB hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntését és Matolcsy György bejelentését kommentálva közölte: megítélése szerint az utalás a hosszan tartó, laza monetáris politikára - jóllehet nem klasszikus előretekintő iránymutatás - azt jelentheti, hogy a monetáris tanács igyekszik mérsékelni az egyes piaci szereplők körében egyre erősödő rövid távú kamatemelési várakozásokat.

Jackson szerint az MNB-re várhatóan sem az idén, sem jövőre nem nehezedik érzékelhető kamatemelési nyomás, annak ellenére sem, hogy az utóbbi hónapokban ismét pozitív tartományba emelkedett a magyarországi infláció, és valószínűleg ez volt az egyik fő tényezője az enyhítési ciklus befejezésének.

A Capital Economics vezető londoni elemzőjének várakozása szerint a reálgazdaságban még meglévő kapacitástöbblet, valamint az alacsony nyersanyagárak valószínűleg 2015-ben és 2016-ban is az MNB 3 százalékos központi célja alatt tartják az éves magyarországi inflációt.

A Capital Economics előrejelzése szerint mindemellett a magyar gazdaság eddigi erőteljes növekedési lendülete is várhatóan lanyhul a következő időszakban, a költségvetési politika szigorodása és az Európai Unió fejlesztési folyósításainak lassulása miatt.

Jackson közölte: a ház ezek figyelembevételével 2,5-2,8 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütemeket vár a magyar gazdaságban a következő időszakra, és ebben a környezetben azzal számol, hogy az MNB alapkamata legalább 2016 végéig a keddi kamatcsökkentéssel elért 1,35 százalékon marad.

Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntést és Matolcsy György bejelentését kommentálva úgy vélekedett, hogy az utóbbi időszakban tapasztalt forinterősödés valószínűleg nagyobb mértékben szigorította a monetáris kondíciókat, mint amennyit az MNB még elfogadhatónak tart, és a monetáris tanács ezért dönthetett a konszenzusos várakozást meghaladó kamatcsökkentés mellett.

A keddi kamatdöntő ülés előtt a londoni elemzői közösség zöme 0,10 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített.

Hewitt szerint a hosszú ideig lazán tartott monetáris politika mellett szólnak egyebek mellett az alacsony kapacitás-kihasználtsági mutatók, különösen a magyar gazdaság fő exportpiacain, valamint az, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés csak fokozatos ütemben zárul.

A Barclays vezető londoni közgazdászának várakozása szerint ebben a környezetben a ház által belátható előrejelzési távlatban a jelenlegi szinten marad az MNB alapkamata.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is azt valószínűsítették a kamatdöntést és az MNB-elnök bejelentését kommentáló kedd esti helyzetértékelésükben, hogy a magyar jegybanki alapkamat legalább 2016 végéig a most elért 1,35 százalékon marad.

A ház szerint ezt a várakozást alátámasztja, hogy az inflációs kilátásra lefelé mutató kockázatok hatnak. A JP Morgan elemzőinek várakozása szerint a magyarországi infláció az idei év végéig meredek ívben gyorsulni kezd ugyan, és 2016 első negyedévére - a belépő bázishatásoktól hajtva - eléri az MNB 3 százalékos célját, ám innen a ház szakértői szerint nem emelkedik tovább, sőt lassulás várható, feltéve, hogy a gazdaságot nem érik jelentős kínálati oldali negatív sokkok.

A JP Morgan jelenlegi előrejelzése az, hogy a tizenkét havi összevetésű magyar infláció 2015 végén és 2016 végén is 2,3 százalék lesz.

A ház szerint a jövő évi inflációs előrejelzésre elsősorban az újból csökkenésnek indult olajár és a forint erősödési folyamata jelenti a lefelé ható kockázatot.

A JP Morgan elemzői szerint a negatív reálkamat kialakulása gyengítheti ugyan a forintot, ám a bővített számítási módszerrel mért alapszintű külső fizetési egyenleg - a folyómérleg-egyenleg, az EU-folyósítások és a nettó működőtőke-beáramlás - együtt mért jelentős, a hazai össztermék (GDP) 9 százalékával egyenlő többlete azonban komoly árfolyamvédelmet jelent arra az esetre, ha tovább csökkenne a nem rezidens befektetők által tartott magyar állampapír-állomány aránya.

Amikor az MNB tavaly júliusban bejelentette az akkori enyhítési ciklus végét, a kamatstabilitás csak hét hónapig tartott, utána újabb enyhítési ciklus kezdődött. Az amerikai jegybank funkcióját ellátó Federal Reserve monetáris politikájának normalizálása, valamint a magyarországi infláció várható meredek gyorsulása most közelebb van, mint akkor, az MNB alapkamata pedig 0,75 százalékponttal alacsonyabb.

Mindazonáltal az MNB azóta bevezetett plusz/mínusz 1 százalékpontos tűrési sávja a 3 százalékos inflációs cél körül bőséges mozgásteret ad a jegybanknak a kamatemelési kényszer kivédésére; gyakorlatilag azt jelenti, hogy az MNB 4 százalékos inflációig várhat, mielőtt fontolóra kellene vennie a monetáris szigorítást.

Ráadásul az MNB valószínűleg legalább 2016 szeptemberéig számíthat az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusának jótékony tőkebeáramlási hatására, és az EKB várhatóan még 2017 jelentős részében is alacsonyan tartja alapkamatát - hangsúlyozták a JP Morgan londoni elemzői.