Palkó István, a portfolio elemzője beszámolt arról: érdeklődésükre a megkérdezett elemzők, illetve alapkezelők azt jósolták, hogy a forintosítás biztosan nem csak a lakáshiteleket fogja érinteni, hanem más hiteleket is. Abban azonban megosztottak voltak, hogy csak a jelzáloghiteleket, vagy a fogyasztási fedezetlen hiteleket is bevonják a körbe. Öten szavaztak arra, hogy az összes lakossági devizavitelt, öten pedig arra, hogy csak a jelzálog-hiteleket fogják forintosítani.

"A legérdekesebb kérdés az, hogy egy banki hitelkiváltási versenyben zajlik a forintosítás, vagy pedig adminisztratív módon, egyszer csak forinthitelekké válnak a devizahitelek. Tízből nyolcan arra számítanak, hogy több hónapos hitelkiváltási versenyben kerül majd sor a forintosításra" - ismertette az elemző.

Ami pedig az árfolyamot illeti: nagyon érdekes, hogy a tízből hatan arra számítanak, piaci árfolyamon forintosítanak majd, négyen azonban úgy gondolják, hogy lesz kedvezményes árfolyam. Van, aki öt, van, aki tíz, van, aki 18 és van olyan elemző is, aki 30 százalékos kedvezményre számít a forintosítás során - jelezte Palkó István.

Hozzátette: a megkérdezettek fele számít arra, hogy 2015 második felében indul csak el a forintosítás folyamata, ugyanakkor a döntő többség - tízből kilenc - úgy véli, hogy jövőre ez le is fog zárulni, 2015-ben megtörténik a devizahitelek kivezetése.

"A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy valamikor a jövő év közepe tájékán elindul a forintosítás és 2015 végéig le is zajlik, mégpedig piaci árfolyamon, több hónapig elnyúló banki hitelkiváltási versenyben. Abban konszenzus mutatkozik, hogy akárhogy is történik majd a forintosítás, mindenképpen jelentősen csökkenni fog a bankok nettó kamatbevétele, ennek következtében egyre rosszabb lesz banknak lenni Magyarországon, egyre kevésbé éri majd meg ezt a hitelportfóliót fenntartani, tehát a devizahiteleken a magyar bankok még elég sokat fognak bukni" - összegezte Palkó István.