A Tenyésztés-szervezés Magyarországon: múltunk és jövőnk című konferencia fő védnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, szervezői a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége közleményében kiemeli: a húsmarha-, és a juhágazat szempontjából sorsdöntő, hogyan alakulnak a legeltetéses állattartásnak nyújtott támogatások.

A szervezők szerint a sertéságazatnak meg kell felelnie a megváltozott állatjóléti előírásoknak és szembe kell néznie a globalizált genetikára alapozott tömegtermeléssel is. A tejkvótarendszer megszűnése jövőre a tejágazatnak is komoly próbatételt jelent.

Továbbra is egyre fokozódó problémát jelent az ágazatok külföldi tenyésztő cégeknek való kitettsége - írja a közlemény, hozzátéve: a tejtermelés és a sertéshús-előállítás mintegy 50-60 százalékban külföldi genetikától függ, a baromfi esetén pedig még ennél is rosszabb a helyzet.

A külföldi függés csökkentésének egyetlen lehetséges módja a nemzeti keretek között történő tenyésztés megerősítése, a magyar tenyészállatokkal előállított állati termékek arányának növelése - olvasható a tájékoztatásban.

"Válaszút előtt áll a magyar állattenyésztés. Nem mindegy, hogy a külföldi genetika szimpla végfelhasználója lesz, vagy sikerül olyan nemzeti tenyésztési programokat megvalósítani, amelyek életképes alternatívát tudnak nyújtani az olcsó tömegáru előállításával szemben" - idézi a közlemény Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját.